Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században XXIV. táblázat Az éves adó összegének változása (ezüsttallérban meghatározva) Év Vagyontalan Törpebirtokos Kisbirtokos Középbirtokos Gazdag Összesen Adózók száma 1662 187* 287 213 128 107 922 1675 29 470 304 144 94 1041 1689 199 519 324 123 45 1210 1703 269 419 332 134 52 1206 Az adók összege 1662 225 768,2 1227,6 1373,8 2037,9 5632,5 1675 66,5 1485,5 1879,5 1465,5 1560,5 6457,5 1689 335,1 1902,9 3078,9 2383,8 2309,9 10 010,6 1703 712,9 1534,8 1987,8 1527,9 1392,7 7156,2 Az adó %-os megoszlása 1662 4 13,6 21,6 24,3 36,5 100 1675 1 23 29,1 22,7 24,2 100 1689 3,3 19 30,8 23,8 23,1 100 1703 9,9 21,4 27,8 21,4 19,5 100 Az egy adózóra jutó átlag 1662 1,2 2,7 5,7 10,8 19,3 6,1 1675 2,3 3,2 6,2 10,2 16,6 6,2 1689 1,7 3,7 9,5 19,4 51,3 8,3 1703 2,6 3,7 6 11,4 26,8 5,9 Miként korábban is jeleztük, a nyilvántartások vezetése folyamatosan változott. A *-gal jelölt években a ridegek adóterheit még külön nyilvántartásban vezették, de egy összesítéskor velük is számolni kell. A korábbiaknál jobb és következetesebb adminisztráció hatására pontosan nyomon követhetjük, hogy a török kiűzését követő években az állami terhek, főként pedig a földesuraknak járó pénzbeli szolgáltatások számottevően csökkentek. Ezek eredményezték, hogy az újabb csaknem másfél évtizedben már minimális javulást érzékeltetnek a statisztikai adatok. Az egyes vagyoni-társadalmi csoportokon belül az egy főre jutó átlagos adó összege ugyancsak ezt jelzi. Tekintettel arra, hogy a háborús évek terhei, megpróbáltatásai a cívis társadalom anyagi-pénzbeli tartalékait gyorsan felélte, az újabb rendkívüli terhek jelentkezésekor a tanács súlyos dilemmák elé került. A nyilvántartások adatai azt jelzik, hogy az 1662 és az 1675 közötti békésnek mondható bő évtized alatt közel 15%-kal nőtt a lakosságtól beszedett adó összege. Mivel az adózásra kényszerülők száma is közel 13%-kal bővült, azt mondhatjuk, hogy érdemi változásról alig szólhatunk. Mivel ezüst tallérban számolt tételek vannak a táblázatban, inflációról nem beszélhetünk. Annál drasztikusabb lett a háborús esztendőkben jelentkező teher. Bár igaz, hogy az adóalanyok száma 1675-höz képest 1689-re 16%-kal bővült, a beszedett ezüsttallér összege 55%-kal növekedett. Nem árt azt is leszögezni, hogy ebbe az összegbe csak a különféle adók tartoztak. A lakosságot és a magisztrátust ért egyéb károk, veszteségek, rendkívüli szolgáltatások értékét — amely olykor lényegesen nagyobb volt, mint az adó összege — aligha lehet pontosan dokumentálni. Az első háborús évek 97
