Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Közlemények féle testületekben és a magisztrátusban. Ahhoz, hogy a mezőváros közösségét, az egyes vagyoni társadalmi csoportok közötti viszonyokat jobban megismerjük, feltétlenül látnunk kell azt is, hogy a városra nehezedő különféle terhekből mekkora hárult a vagyoni szempontból erősen tagolt társadalom egyes csoportjaira. A nyilvántartások alapján összeállítható statisztikai sorokat itt még jobban tudjuk hasznosítani. Annak érdekében, hogy legalább az utolsó négy évtizedet folyamatként láthassunk, célszerű néhány olyan táblázat adatait mellékelnünk, amelyek alapján részben a gazdaságban és a társadalomban végbement változásokat tudjuk jobban érzékelni, részben pedig a város testületéinek és hivatali szervezetének indítékairól, eljárásáról szerezhetünk nagyon meggyőző bizonyítékokat. A jobb áttekinthetőség érdekében célszerű felvázolni az egyes vagyoni csoportok egymáshoz viszonyított arányát. Az alábbi táblázat adatai alapján elsőként azt kell megállapítanunk, hogy az adózásra bevont családfők és személyek száma a vizsgált időszak nagyobb részében figyelemre méltóan stabil. A kuruc mozgalom kibontakozásáig — minden bizonnyal a gazdasági emelkedés és az erőteljes migráció hatására — számottevően nőtt az adózásba bevonhatók száma, de a későbbi évtizedekben a változás csak minimális. Ez a tény is lehetővé teszi, hogy megalapozott következtetéseket vonjunk le. Az adóval való terhelés lehetőségének hullámzása leginkább a lakosság érdemi vagyonnal rendelkező csoportjain belül észlehető. Az 1670-es évek elejéig-derekáig kimutatható gazdasági gyarapodás a kisebb-na- gyobb ingatlanokkal rendelkező gazdák számának növekedését jelzi. A következő évtizedek szertelen terhei miatt a rendkívül gazdagok száma megfeleződött, és a jobb módúak közül legalább ötven család süllyedt a törpebirtokosok közé. Az is elég egyértelmű, hogy a viszonylag stabil anyagi körülmények között élők aránya — egy rövid időszaktól eltekintve — 40% körüli volt. A két legszegényebb csoporton belül az arányok valamivel nagyobb változásokat mutatnak. Tekintettel arra, hogy a város gazdasági életének egyik meghatározó ágazata az állattartás volt, mindenekelőtt ennek alakulását célszerű felidéznünk. Igaz ugyan, hogy a vadszám valamivel bővebb keret, alap volt, hisz a bevallott készpénz utáni adót is tartalmazta, talán ennek a változásai érzékeltetik legjobban, miként alakult a mezőváros ingó vagyona, és fizetőképessége.131 XXII. táblázat Vadszám alakulása 1662-1703 között Év Vagyontalan Törpebirtokos Kisbirtokos Középbirtokos Gazdag Összesen Adózók száma 1662 187* 287 213 128 107 922 1675 190* 470 304 144 94 1202 1689 199 519 324 123 45 1210 1703 269 419 332 134 52 1206 131 A ridegeket az adóztatás során egy ideig külön nyilvántartásban rögzítették. Később aránytalanul nagy részük a vagyontalanok sorát gyarapította. A *-gal jelölt két adat a vagyontalanok mellett a ridegek számát is magába foglalja. 94
