Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században

lványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században

XXI. táblázat A magisztrátus bevételei (ezüst tallérban)

Bevétel

1663

1671

1682

1690

1700

Adó

d

erékadó

4213

4309

4291

3957

vadszám

1285

918

879

1032

ridegek

197

73

246

144

Összesen (1)

5695

5300

5416

5133

6659

Regálé

v

ásár

40

124

24

252

mészárszék

1250

882

529

699

1060

kocsma

1335

2394

2402

1496

4126

Összesen (2)

2625

3400

2931

2219

5438

Egyéb

Gazdálkodás

357

296

117

347

Bírság

120

176

67

Összesen (3)

357

416

293

414

Mindösszesen (1-3)

8677

9116

8640

7766

12 097

A ránk maradt források hézagossága okozza azt, hogy a kecskeméti magisztrátus bevételeinek alakulását jóval pontosabban lehet összegezni mint a kiadásait. Ennek egyik oka, hogy csaknem a század végéig az ú. n. derékadó összegét és a vadszám utáni adót legtöbbször valamilyen formában a tisztségviselők feljegyezték. A három legfontosabb regálé alakulását pedig egy-egy feldolgozás alapján tudjuk elfogadható pontossággal követni. Az összegzés szerint az adók 1663-ban és a század legvégén tértek el érdemben az átlagtól. Ennek oka, hogy az első esetben egy háborús évről van szó, az utóbbiban pedig minden bizonynyal az említett Szentlőrinc puszta zálogba vétele miatt emelték meg a beszedett adó összegét. A regálék utáni bevétel hullámzását részben a vásártartás átmeneti szüneteltetése, főként pedig a városi kocsma utáni haszon számottevő hullámzása idézte elő.130 Az 1700-ban jelentkező kiugróan magas haszon összegét növelte az előző esztendő rendkívülinek tűnő szőlőtermése, amely révén minden korábbinál nagyobb mennyiségű dézsmabort tudtak kimérni.

Miként már utaltunk erre, a város gazdálkodása nyomán keletkező haszon pénz formájában nem jelent meg a bevételi tételek között, hanem részben az élőállatok, részben pedig a különféle állati termékek révén — a város konyháján, illetve a különféle discretiok nyújtása során és a konvenciók kifizetésekor — hasznosult. Az összeg hullámzását az is magyarázza, hogy a folyamatot csak részben dokumentálták. Kétségtelennek látszik, hogy ez a mindvégig hasznos és szükséges gazdálkodás nem növelte számottevően a tanács pénzben történő bevételeit.

VI. Az egyes vagyoni-társadalmi csoportok részesedése a különféle terhekből

A feldolgozás korábbi részében statisztikai adatokkal is érzékeltettük, hogy a fontosabb vagyoni-társadalmi csoportok milyen arányban kaptak helyet a külön130 Ezekben az évtizedekben a debreceni tanács kocsmatartásból származó jövedelme lényegesen nagyobb kilengéseket jelez. Szendrey, 1984. 253-255.

93