Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században

Közlemények A mészárszék fenntartása is indokolttá tette, hogy melléktermékeiről gondos­kodjanak. Tekintettel arra, hogy a faggyú ekkor igen keresett alapanyag volt, en­nek tárolása és értékesítése időről időre jelentős bevételt biztosított a tanácsnak. 1685-ben minden bizonnyal egy korábbi helyett kellett újabbat készíttetni. „Varas faggyasház csináltatására vettem karókat gar. 8."128 Miként erre több alkalommal utaltunk, a kecskeméti tanács már a 16. szá­zadtól több üzemet működtetett. Ezek megkövetelték az önálló jószágtartást. Több egyértelmű utalás van arra, hogy egy időben önálló gulyát tartott fenn. Már 1594-ben „Említtetik a város barma". A városi magisztrátus önálló gazdálko­dása szükségessé tette azt is, hogy jelentős számú lovat biztosítson mind a vá­rosházához, az ott működtetett konyhához szükséges különféle anyagok, áruk szállításához, mind pedig a hivatalnokok közlekedéséhez. Ezért célszerű volt egy kisebb önálló ménest tartania. A tanácsi jegyzőkönyvben kezes ménesről már 1614-ben történt említés.129 Önálló konda tartására a tanács csak viszonylag későn vállalkozott. Úgy tűnik, hogy az 1690-es évek zavaros viszonyai között biztonságosabbnak látták konyhájuk ellátását, ha saját állományukra támasz­kodhatnak. V.5. Bírság és egyéb bevétel A 17. században a tanácsi hivatal — a felsoroltakon túlmenően — a lakos­ságtól kevés címen szedett pénzt. Leggyakrabban a különféle kihágásokért fizettek. Az ú. n. bírságpénzen belül egyik legtöbbször visszatérő eset a „kurtakocsmálkodás" volt. Sokan fizettek büntetést, mert Nyírből, vagy Szent- györgyről vesszőt, fát loptak. Újabb ok, hogy az illető „pecsétre elől nem jött", azaz felszólításra nem jelent meg a tanács előtt. A magántulajdont leggyak­rabban minden bizonnyal a juhászok sértették meg, amikor nyájukat „tilal­masba" hajtották. Ritkábban fordult elő, hogy valaki a közös legelő egy részét „felárkolta", azaz szőlőnek vagy kertnek maga számára bekerítette, kisajátítot­ta. Kovács Gergely azért kapott büntetést, „mert az törvényházban Nagy Orbánt megszitta". A választott tisztségviselők becsmérlése ugyancsak tipikus kihá­gásnak számított. Mind a kiadásoknál, mind pedig a bevételeknél öt időmetszetben nyílt lehető­ség a legfontosabb adatok nagyobb részének rögzítésére, és ez valóban biztosítja a következtetésekhez szükséges minimum létét. Az öt egymástól közel azonos távolságban levő időpontban megjeleníthető állapot pedig elég alap lehet ezen igen zaklatott fél évszázadnyi időn belül a folyamatoknak, a főbb tendenciáknak a fölvázolására. 128 MNL BKML IV.1510.a. 1685.16-29. Ma alig hihető, de a faggyú ára magasabb volt, mint a húsé. 1695. augusztus 14-én engedélyezte, hogy „...az húsnak fontja járjon 7 pénzen, az faggyúnak penig fontja 16 pénzen, mázsája 16 forintokon." Iványosi-Szabó, 1996.131-132. 129 Rusvay, 1976. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom