Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
lványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században összeget említik: „Akkori vásárbíró Szőke Gergely adott sokféle költségről megmaradott pénzt tall. 1Z, gar. 3, polt. 7." Az alábbi táblázatban fellelhető összegek az adószedőnek átadott tiszta hasznot jelentik.121 Ezek összege lényegesen szerényebb mint a másik két regáléból származó tételek. A vásárok jövedelmezőségét egyébként számottevően növelte a mészárszék és a kocsma ilyenkor megnövekedett forgalma. 1676-tól hivatalosan 1696-ig szünetelt az országos vásárok tartása, de a kilencvenes évek elején már nem hivatalosan megtartották azokat. Az adatsorok érzékeltetik, hogy a háborús esztendők milyen végletesen meghatározták ezek forgalmát. Egyben láthatjuk azt is, hogy a közbiztonság javulása és az egységessé váló nemzeti piac kereteinek alakulása, bővülése milyen feltűnően nagy eredménnyel járt már néhány éven belül. A mészárszéket elsődlegesen ugyancsak a lakosság igényeinek kielégítése érdekében kellett fenntartani. Ennek zavartalan működéséért három székbíró volt felelős. Munkájukról az adószedő nyilvántartásaiban csaknem minden évből sok töredékes adat maradt fenn, de saját nyilvántartásaik, amelyek alapján az évenkénti forgalomról és az üzemeltetés eredményességéről fogalmat alkothatunk, csak a század utolsó éveitől állnak rendelkezésünkre. Az összegyűjthető adatok statisztikai feldolgozását tovább nehezíti az a tény, hogy a tanács évközben időről időre kért a székbíráktól is készpénzt váratlan kiadásainak fedezésére. Ők pedig év végén az új főbírónak csak az éppen kezükben lévő készpénzzel számoltak el. A nagyon hézagosán összegyűjthető adatok azt bizonyítják, hogy a kocsmánál szerényebb haszonnal dolgozó mészárszék a közellátás folyamatos biztosítása mellett is figyelemre méltó bevételt nyújtott a tanács számára. A város régóta rendelkezett a malomtartás benefíciumával, de e téren nem élt monopol jogával, átengedte azt a helyi gazdáknak.122 XX. táblázat A mezőváros fontosabb pénzbevételei 1662-1700 között (számítási forintban) Év Adóbevétel Vásárok Mészárszék Kocsma A kocsma haszna az adó %-ban 1662 2671 1663 8525,6 63 2476 29,0 1664 8335,8 99 4471 53,6 1665 83 3563 1666 129 2000 3930 1667 8956,1 126 2274 25,4 121 MNL BKML IV.1510.Í. 1696. 6. 1667: „Szent Lőrinc napkor jött kezünkben vásárpénz mind az piacon s mind az baromvásárból f. 44... Szent Katalin napi vásárban jött kezeinkbe f. 38, d. 54." MNL BKML IV.1508.C. 1667.174-175.1694: „Vásárpénz. Szent Lőrinc napi tallér 48, garas 4. Szent Katalin napi tallér 20, garas 4. Szent Gergely napi tallér 38, garas 1. Summa: tallér 107, garas 3." MNL BKML IV.1508.C. 1693.199. A vásárbíró munkáját segítő személyek, akik a vásár rendjének fenntartásában is közreműködtek, nagyobbrészt a tizedesek közül kerültek ki, ők ezért díjat nem kaptak. 122 Az adóbevétel itt jelzett összege azért tér el a korábbi táblázat adataitól, mivel a többi bevétel összegét számítási forintban rögzítették, így ezt sem ezüsttallérban jelezzük. 89
