Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Közlemények lakosságra nehezedő terheket, csapásokat nem tudjuk igazán felmérni, nagyon szórványos feljegyzések alapján inkább csak a hatásukat lehet érzékeltetni. A Bécs elleni támadás kudarca (1683) fokozott mértékben sújtotta a falvak és mezővárosok lakosságát. Az éveken át itt telelő tatárok csaknem folyamatos veszélyt jelentettek nemcsak a lakosság vagyonára, hanem személyes létére is. A távoltartásukkal kapcsolatos igyekezet formáit és árát ugyancsak illusztrálni tudjuk néhány példával. 1683. „ Die 15. 8bris. Az őrző törököknek adtunk tall. 100, hetivel a garast, ebben volt derékpénz 51 garas. Die 19. 8bris... Tatár őrzőknek adtunk tall. 60, hátával.. A következő évből is csak egy-egy töredéket idézünk: „Die 3. Aprilis. Kalocsa uramnál lévő őrző jancsároknak, kik a tatárok ellen őrzöttek, hogy már adtunk 82 tallért, d. 90. Nyolcvan tallérban volt az alkunk, de hamisan számlálták a pénzt, s úgy költve a két tallért jó pénzen reá adtunk." „Die 29. Martii. Az első rendbeli tatároknak adtunk 10 garast a város kocsijának váltságára. Azután hasznadarjának adtunk tallért 100, hetivel a garast. Tatár agának adtunk 20 tallért, 13-mával a garast. Az első rendben lévő tatárnak kellett fizetnünk 20 tallért, 13-mával a garast."86 Azonban ezek az alaposan megfizetett védők sem voltak képesek elhárítani minden támadást. 1686 áprilisában egy tatár horda iszonyatos pusztítást és rablást vitt végbe a városban.88 89 Hangsúlyoznunk kell, hogy az adatok idézésével csak az volt a célunk, hogy a különféle szolgáltatási típusokat felidézzük, ez a feldolgozás nem tette lehetővé a teljességre törekvést. Ezért a részleges ismertetések után összegzésként célszerű rögzítenünk, hogy a törökkel szembeni szolgáltatások három nagy csoportja milyen mértékű pénzbeli kötelezettséget rótt a hódoltság utolsó évtizedeiben erre a mezővárosra. a) Az évenkénti, szabályozott keretek közötti kiadások 2000 és 2500 ezüsttallér között változott. b) Az alkalmi és rendkívüli követelések becsülhető összege 750 és 1100 tallér közötti volt. c) A csak bizonyos időszakokban fellépő kiadások valószínű összege évenként 300 és 1000 tallér között változhatott. d) A különféle rablások, önkényeskedések kárának-értékének tárgyilagos ösz- szegzése lehetetlen. Végezetül ismételten aláhúzzuk, hogy a törököknek fizetett évenkénti szolgáltatásokkal kapcsolatosan pontosabb összeget csak egy minden részletre kiterjedő feldolgozás eredményeként lehet majd kialakítani. A jelenlegi elemzés alapján csak azt fogalmazhatjuk meg, hogy a töröknek nyújtott különféle szolgáltatások Kecskemét mezőváros magisztrátusának költségeit a hódoltság utolsó évtizedeiben évenként minimum 3000 és 4500 ezüsttallér közötti összeggel terhelte. 88 MNL BKML IV.1508.C. 1663. 224., MNL BKML IV.1508.C. 1663. 244-246., MNL BKML IV.1508.C. 1664.138-242., MNL BKML IV.1510.Í. 1683.13-22., MNL BKML IV.1510.Í. 1683.13-22., MNL BKML IV.1510.Í. 1683. 46-51. 89 MNL BKML IV.1510.Í. 1682. (!) 63-68. A rögtönzöttnek tűnő feljegyzésben a központozás szinte teljesen hiányzik, ez olykor értelemzavaró! Ezen egyetlen és váratlan támadás során elrabolt értékek a következők voltak: Gazda hét fő, hozzátartozó 23 fő, zsellér nyolc fő, cseléd 62 fő, marha 59, ökör 347, ló 20, gulya nyolc, ménes három, juh-nyáj kilenc, szekér három, kocsi egy darab. 74
