Levéltári Közlemények, 84. (2013)

Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században

Iváni/osi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században

lembe. A hivatalosan nem regisztrált kiadásokon belül külön csoportot képeztek azok a követelések, amelyekre leginkább a zsarolás kifejezés illik. Ezek a békés esztendőkben is visszatérő tételek voltak, de igazán jelentősek és feltűnően gyakoriak a háborús években lettek. 1674-ben — még ez is békés esztendő — „Patai András uram főbíróságában Szent Katalin napi sokadalomhoz az nazur embere Memhet aga és Amhet basa szubasái nálunk lévén, tizenhárom napok alatt mennyi nyavalyában forgottunk az idő alatt, mennyit költöttünk reájok, vajat, mézet, abrakot, húst, akárki megtekintheti, és mellette mennyi embereket búsított, kilenc [egy olvashatatlan szó] esküdt ellen, pénzt mennyit szödött, rabokat elvitt, Isten tudná megmondani. Az kit ezután Isten ezen házhoz parancsol, megtudhatja, miben legyen az város pásztorsága." Ez az eset távolról sem volt egyedülálló. Ezt igazolja az a tény, hogy másfél-két év múlva a város kénytelen volt mind a török, mind pedig a magyar központi hatóságtól engedélyt kérni az évenkénti három országos vásár megtartásának ideiglenes felfüggesztését.

Másik tipikusnak mondható forma: „Az Újvárba menő basa tihajának kegyetlenségéért, hogy hamar szekereket nem állíthattunk, adtanak a tanácsbeli uraimék tall. 10" Tekintettel arra, hogy a háború éveiben a katonák egyre erőszakosabbak lettek, és jobb esetben is csak igen nagy pénzzel tudták őket leszerelni, a kiadások újabb fajtája jelentkezett: „Az lator jancsárok, kik a bírákat verték, adtunk 31 oroszlányos tallért." „Bírák verő csauznak adott bíró uram tall. 10." „1685. Die 1-rna Martii. Az tatár szultán béjövén várasunkba, fizettünk az adóbúi bitangságot, avagy sarcoltatást tall. 280, d.80,"81 '

A követelődzésekről és a zsarolásokról készített feljegyzésekben több török tiszt neve éveken át ismételten fellelhető. Közülük — ugyancsak illusztrációként — csupán egyet emelünk ki. Célszerű hangsúlyozni, hogy az idézésre kerülő egri tiszt egy egészen más katonai és közigazgatási területhez tartozott ugyan, de mégis gyakorta hívatlan vendég volt a városban. „Egri Batik Szulimánnak tall. 2." „Egri Batik Szulimánnak Kalocsa uramnál létekor [amikor az ő lakásában szállt meg] adtunk tall. 1." „Die 8. januarii. Egri Batik szulimánnak adtunk kéntelenségből tall. 2." „Egri Batik Szuliman itt lévén egy néhány gyaloggal, bor nem itallyáért adtunk tall. 2.” E főtisztet, azonban nem mindig lehetett ennyire kevés összeggel semlegesíteni. „Egri Batik Szulimán itt lévén die 7. Januarii anno 1678. Két veres, lóra való cafrangot, veres posztóból erővel egy éjszaka megcsináltatott nagy fenyegetés alatt. Csináltatása a kettőnek tall. 1." „Az egri Batik Szuliman 2 tallért is húzott rajtunk. Item 1 pár kengyelvasat. Kéntelenségből az egyéb ajándékokat is kihozta rajtunk, úgymint 7 pár kést és 3 szál darutollat, 2 sajt. Az ötvössel egy aranyas forgót kéntelen kellett csináltatnunk, melyre 1 tallérnyi ezüst és fél arany ment. A szűcsök is két prémes kesztyűt csináltak neki tall. fél. Azon kívül ugyan az ő hadából való az forgóját forrasztotta. Item a lakatossal puska acélját csináltatta. Két hegedűse, volt egy cimbalmosa, estve, étszaka a táncot járatta. Sok égettbor kívánt." Ennyi zaklatás hatására a szomszédos Kőrössel együtt a város arra kényszerült 1678-ban, hogy a

81 MNL BKML IV.1504.m. Robotlajstromok, 1674. 213., MNL BKML IV.1510.Í. 1676. 87-98., MNL BKML IV.1510.Í. 1683.31-41., MNL BKML IV.1508.C. 1684. 201., MNL BKML 1V.1510.L 1676. 75-78., MNL BKML IV.1508.C. 1677-1678. 266., MNL BKML IV.1510.L 1682. 39-40., MNL BKML IV.1510.L 1640-1707. Töredékek, 91-93.

71