Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Közlemények budai pasánál keressen vele szemben segítséget: „Batik Szulimán ellen írattunk egy suppliket, két városul egy supplicatio Íratásért adtunk den. 20."82 A tanács kiadásainak feljegyzése során a deákok több olyan kötelezettséget rögzítettek, amelyek időről időre újabb terhekkel sújtották a várost. Ezek között az egyik legérzékenyebb terület a különböző pénzek értékének önkényes meghatározása volt. Tekintettel arra, hogy 1662 és 1700 között a város nyilvántartásaiban közel hetven féle pénz, illetve pénznév lelhető fel, amelyek ázsiója, értéke csaknem folyamatosan és számottevően változott, a visszaélésre igen sok lehetőség nyílt.83 Ezúttal is csak illusztrálásként idézhetünk eseteket. A tényleges veszteségeket összegezni képtelenség. 1668: „Oszmán basától váltván polturát, apasztott f. 12, d. 50." 1670-ben: „Mivel a szubasáknak timonul fizettünk 13-val az 24 tallért, kár lett timon 26." 1671: „Az mely negyedfélszáz tallérokat az nazúr visszahánt, azon fehér talléroknak száznegyven tallérát az zsidókkal elcserélvén, lett kár rajta timon százhatvanegy, [azaz] 161." 1673. „Az mely pénzt az székbírák adtanak tallér számra olvasván, ment el 270 talléron 270 timon." „Az basának az minemő 165 aranyat váltogattak,/űzettem ahhoz f. 12." 1682. „Aranyat adtunk 30, hatvanhárom tallérban, veszett rajta 9 garas. Item adtunk garasul tall. 35, hetivel... Hántak vissza tall. 24, nem szeretve, melyeket toldottunk meg másfél tallérral, 3 garassal, 46 pénzzel."84 Bár a város határában megtermett az a gabonamennyiség, amely a lakosság ellátását biztosította, a török hadsereg követelései békében és háborúban egyaránt igen komoly gondot okozott a magisztrátusnak. Az ezzel kapcsolatos nyilvántartás sem lehet teljes. Ez alkalommal is csak a követelmények létét, illetve annak esetenkénti méretét illusztráló néhány részt emelünk ki. 1667: „Búzát az ki az vezér számára beméré az kétszáz kilát (200 zsákot), adtunk neki tall. 15." Tehát még a „bemérésért" is két tehén árát kellett a városnak fizetni! Nem tudjuk, hogy az 1676-1677-es gazdasági évben mikor történt az első „felvetés", de március elején már a másodikat kellett teljesíteni. „Másodszor a vezértől felvetett búzába, melyet minden harács után 4 negyed búzát vetett fel, azon kiszedett búzában küldöttünk fel Budára Csete Gerely és Hurkai István uraimék által 70 fertály búzát fél fertály híján. Azután vezér tolmácsának fertályt 1,5 búzát." Itt még a tolmácsnak kellett három forint értékű baksist leróni. Ez év áprilisában ,,B[udai] nazur bék, alajbék az egész budai jancsár sereg számára kért búzát minden harács után két két kila búzát, mely búzának árába fogott el tall. 70.” Szeptember 27-én készült bejegyzés szerint „Bíró György urain főbíróságában, akik a felvetett búzát Budára vitték szekereiken az egész jancsár sereg számára, pénzekre kérvén a Hacsi Memhet alajbék parancsolatjából [ossz: 112,5 fertály, = 281,5 kila ]. Lőtt első vitelek Budán megmérvén kila 281,5, az többi restal...” A hátralékot a következő hónap elején szállították: „Die 9. mensis 8bris 1677. Másodszor is vittenek búzát Budára ugyan az jancsár oknak és az egész seregnek pénzekre kévánván az alajbék, amint megírta... Die 11. mensis 8bris. 82 MNL BKML IV.1510.Í. 1672. 18-33., MNL BKML IV.1510.Í. 1676. 87-98., MNL BKML IV.1510.L 1640-1707. Töredékek, 66-76. 83 Iványosi-Szabó, 1985a 9-146. 84 MNL BKML IV.1510.1 1668-1669. 120., MNL BKML IV.1510.L 1670. 30-31., MNL BKML IV.1510.Í. 1671-1672. 39-41., MNL BKML IV.1510.Í. 1673. 4-9., MNL BKML IV.1510.Í. 1673. 24-34., MNL BKML IV.1510.Í. 1683.13-18. 72
