Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Közlemények ményes betöltése után 1672-ben választották meg. Idős kora ellenére a rendkívül kritikus törökellenes háborúk során két alkalommal (1688 és 1694) vették igénybe tájékozottságát és minden bizonnyal különleges rátermettségét. A város közéletében a legszínesebb utat kétségtelenül Deák Pál járta végig. Róla is tudjuk, hogy 1626-ban született.41 A közéleti szerepével kapcsolatos legelső feljegyzés 1659-ből való: a június 6-i tanácsülésen a tanúk között már adószedő bíróként említik. Tehát fiatalon megválasztották az egyik legfelelősségteljesebb tisztségre. Ez azt feltételezi, hogy huszonéves korában az esküdtek közé került. Ettől kezdve neve lépten-nyomon feltűnik a különféle feljegyzésekben. Aktív közéleti szereplését mi sem jellemzi jobban, minthogy 1663-tól a tanács tagjai között szinte kivétel nélkül ott találjuk. Főbíróvá első alkalommal 1668-ban választották meg. Rendkívüli aktivitása ellenére újabb hasonló megbízatásra tíz évet kellett várnia. A város 650 éves történelmében a legtöbb tragédiát az 1678. év hozta. A házak fele leégett, a város lakosságának csaknem harmadát pestis pusztította el, és az év nagyobb részében török, kuruc és francia csapatok zsarolták, sarcolták az itt élőket. A megpróbáltatások idején agilis, határozott személyiségként, kiváló szervezőként és irányítóként jelenik meg. Sorra megújította a korábbi statútumokat, és elsőként ő szabályozta a városban az építkezést. Főbíróként írt a közeli és távolabbi rendházaknak annak érdekében, hogy segítsék a leégett ferences „residential, iskolát a magok alamisnájokból" ismét felépíteni.42 Tudatosan erősítette a város fegyveres védelmét.43 Célratörő, határozott személyiség lehetett, de kész volt a mellette dolgozó alkalmazottak érdekében is szót emelni. Leköszönése alkalmával mondott búcsúbeszéde hosszú időre példamutató lett utódai számára. Itt intette, kérte utódait: „Ez is feledékenységben ne legyen édes barátink, hogy az szegény csapiároknak is egy kocsi sort, egy fahordó sort elengeggyen kegyelmetek nekik. Az deákoknak azonképpen cselekegyék kegyelmetek. Isten kegyelmetekkel." Tekintélye ekkor vált kikezdhetetlenné. Nem véletlen, hogy 1687-ben az országgyűlésen ő képviselte másodmagával a várost. A következő év augusztusában pedig „a nemes vármegye kongregátiojára Kőrösre által küldvén n. Deák Pál és János deák urainkat..állt ki városa érdekei mellett.44 Külön is fel kell hívni a figyelmet Csertő János életútjára, amely sokat elárul Kecskemét mezőváros társadalmának 17. századi normáiról, viszonyairól. Foglalkozását tekintve szappanos mester volt (más hasonló nevű adózó nevét nem rögzítették, tehát a tévedés kizárt). Mestersége mellett csak csekély egyéb vagyonából származott haszna. Neve az esküdtek között 1674-ben tűnt fel, és már ebben az évben kisbíró lett. Ettől kezdve évtizedeken át a szűkebb tanács tagjai között találjuk, tehát mindvégig igen aktív maradt közéleti munkássága. A hivatali életben szerzett tapasztalatai és rátermettsége alapján Nagy István fő41 Egy 1692-ben készült feljegyzésben 66 évesnek tüntették fel. MNL BKML IV.1504.a. 1. 42 MNL BKML IV.1626. Római katolikus Egyház gondnokának számadásai. 43 MNL BKML IV.1504.m. Robotlajstromok, 1678. 282. Az előző évben a „Város fegyveres vitéz őreinek nevek: Marcus István, Malniczi Jakab, Tolvaj János, Pető János, Bábuk Gyurka, Kis Gyurka, Fazekas János, Totth Jakab, Totth András, Bodi István." MNL BKML IV.1504.m. Robotlajstromok, 1677. 263. 44 MNL BKML IV.1504.m. Robotlajstromok, 1678. 255-256. 35., MNL BKML IV.1510.Í. 1687. 20-41., MNL BKML IV.1508.C. 1687. Vegyes adó. 56
