Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Iványosi-Szabó Tibor: A civis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században XIII. táblázat Az egyes társadalmi-vagyoni csoportok aránya 1664-1703 között Társadalmi-vagyoni csoportok Vagyontalan Törpebirtokos Kisbirtokos Középbirtokos Gazdag Bizonytalan Összesen A lakosság megoszlása 1664 3,2 37,8 28 16,9 14,1 100 1675 2,8 45,1 29,2 13,9 9 100 1689 16,4 42,9 26,8 10,2 3,7 100 1703 22,3 34,8 27,5 11,1 4,3 100 Esküdtek aránya 1660-as évek 2 32 21 38 7 100 1690-es évek 6,3 11 39 39 4,7 100 Tanácstagok, 1690-es évek 14,2 40 43 2,8 100 Főbírók 12 28 60 100 Adószedők 16 56 28 100 Kisbírók 2,7 10,8 39,2 31,1 10,8 5,4 100 Székbírók 1,2 8,6 30,8 25,9 19,7 13,6 100 Vásárbírók 6,7 16,7 46,7 13,3 3,3 13,3 100 Az első ránézésre több mint meglepő az a változás, ami a vagyontalanok és a gazdagabb csoportok arányában jelentkezett. Ezt két tényező okozta, amely szorosan összefügg. Egyrészt az 1683. évvel kezdődő háborús évtizedekben a magisztrátus kénytelen volt mind szélesebb, szegényebb csoportokat bevonni az adóztatásba, másrészt a háborús állapotok, a kifosztással felérő katonai és állami adóterhek a társadalom minden rétegén belül rendkívüli elszegényedést eredményeztek. Miként erre már utaltunk, a lakosság értékeinek igen jelentős részét az élő állatok és a készpénz jelentette. Az érintett évtizedekben az élő állatok között a katonák okoztak alig hihető károkat, a családok megtakarított készpénzét viszont a török, majd a magyar állam és a földesurak apasztották minimálisra. Az erőteljes változások ellenére az adatsor biztos támpontot nyújt az összehasonlításhoz. Aligha kétséges, hogy a mezővárosok legősibb testületé a népgyűlés lehetett. Ez a középkorban igen fontossá vált intézmény a hódoltság idején is nélkülözhetetlen maradt. A népgyűlésen az adózók mindegyike nem jelenhetett meg, csak a gazdák, a telekkel, házzal rendelkező családfők joga és kötelessége volt a részvétel. így a felnőtt férfi lakosságnak legalább a fele lehetett érintett. Úgy tűnik, hogy ez a fórum még a 17. század második felében is a népes mezőváros fontos eseménye maradt. A gazdáknak nemcsak joga, hanem kötelessége is volt azon megjelenni. A bírók személyére javaslatot minden bizonnyal az esküdtek, illetve a tanács tett, de a tényleges megválasztás és a beiktatás a népgyűlésen történt. A távolmaradók komoly büntetésre számíthattak. Nem tudni miért, de 1676 tavaszán talán tüntetőén távol maradt a gazdák jelentős része ettől az évenként ismétlődő eseményről. Egy hosszú lista készült azokról „Tót György uram főbíróságában az kik Szent György napkor az bíró választásban jelen nem voltak". A nyilvántartás 269 51
