Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Iványosi-Szabó Tibor: A cívis közösség formálódása Kecskeméten a 16-17. században
Közlemények III. A mezővárosi önkormányzat III.a. A középkori örökség A hódoltsági mezővárosok fejlődését és működését nem lehet tárgyilagosan bemutatni, ha nem látjuk, milyen alapról indultak, mi volt a középkori örökségük. Kecskemét esetében ez talán még fokozottabban igaz, mivel középkori fejlődése is több tekintetben eltért a tipikusnak mondható mezővárosok útjától. A magyar uralkodók IV. Bélától Mátyásig tudatosan segítették a városok gyarapodását. Ennek lett eredménye, hogy a nyugati országok városaihoz képest fennálló két-három évszázados lemaradásukból a 15. század végéig számottevő hátrányt tudtak behozni. Az Anjouk uralkodásának végére a gazdasági és társadalmi fejlődés révén az országban már kb. 800 mezőváros létezett.26 Kecskemét, amely évszázadokon át királyi, illetve királynői birtok volt, ezekben az évtizedekben emelkedett ki a falvak közül. A város nevét legkorábban egy 1353-ban keltezett oklevél említi, amelyet I. (Nagy) Lajos király állított ki.27 Az 1368-ban keltezett oklevél „trium oppidorum seu villarum Chegled predicte Keurus et Kechkemeth nominatarum'' formában utal a „három város"-ra. A jogi formulák kiforratlanságára utal az, hogy még 1415-ben is Zsigmond király felesége „in civitate nostra Kechekmeth vocata" formulát használta, és a minden bizonnyal az Anjou korban keletkezett régi várospecsétben is a ,,S[IGILLUM] CIVITATIS DE KECHKEMETH" felirat található.28 Mindezek ellenére sem állítható, hogy Kecskemét szabad királyi város lett volna, de az kétségtelen, hogy az akkori mezővárosokat illető jogokat már élvezte, néhány területen pedig az átlagosnál kedvezőbb helyzetbe került.29 Tehát okleveleink igazolják, hogy Kecskemét már Mohács előtt az akkori mezővárosi jogok birtokában volt. Ezek közül itt csak a fontosabbakat soroljuk fel. A papválasztás Európa jelentős részében elterjedt, de a 13-15. században talán Magyarországon lett szokásossá legszélesebb körben. Nincs okunk kétségbe vonni, hogy Kecskemét templomát a város lakossága maga építette és nem valamely földesura, és már a 14. században rendelkezett szabad papválasztással.30 A viszonylagos önállóság egyik jele az is, hogy a város már a hódoltság előtt egy összegben fizette a váci püspöknek a tizedet, és ez a gyakorlat a hódoltság alatt és után is fennmaradt.31 A mezővárosi jog egyik alapköve az volt, hogy a település a földesúr bizonyos mérvű beleszólása mellett saját maga intézhette belső ügyeit. A középkor végén a mezővárosaink maguk választhatták bírájukat, akinek rendkívül széleskörű 26 Mályusz, 1953.141-152. 27 Bártfai Szabó, 1938. 61. 321. tétel. 28 Hornyik, 1860.1.146-149., illetve 199-208. 29 Mályusz Elemér, Fügedi Erik, Szűcs Jenő és Bácskai Vera e tárgykörbe sorolható munkái nyújtanak jó tájékozódási pontokat. 30 Hornyik János joggal emeli ki, hogy a váci püspök soha nem vonta kétségbe a város ezen jogát. Hornyik, 1861.1.156. 31 Hornyik, 1862. III. 247-269. 48
