Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Irodalom - Hochedlinger, Michael: Österreichische Archivgeschichte. Vom Spätmittelalter bis zum Ende des Papierzeitalters.
Irodalom évet a bevezetésével. Valószínű, hogy ez a szerzők által is említett 1760. évi úriszékkel függ össze, de ezt még tisztázni kell. A kötet részletes bevezető tanulmányt tartalmaz, amelyben a közreadók írtak az urbáriumról, mint forrástípusról, a veszprémi káptalan török hódoltság alatti és a 18. század eleji birtokairól, majd ismertették a két közölt urbárium jellemzőit, illetve összefoglalták a forráskiadási elveket. (A források részben magyar, részben latin nyelven íródtak, a forráskiadási elvek szempontjából leginkább Bak Borbála és Oborni Teréz ajánlásait követték.) Az urbáriumokat teljes egészében közölték, megfelelő jegyzetapparátussal. A kötet függeléke releváns törvénycikkeket ismertet, közli az ünnep- és határnapok latin és magyar elnevezését. Ezenkívül mértékegységeket, szószedetet, családnévmutatót, valamint településnév mutatót tartalmaz a kötet. Végül Nagy Béla jóvoltából a veszprémi káptalan 18. század eleji birtokait térképen is láthatjuk. Összességében elmondható, hogy hasznos forráskiadvány látott napvilágot, a gazdaságtörténettel, egyháztörténettel, településtörténettel, sőt a családtörténettel foglalkozók is haszonnal forgathatják. Horváth Zita ÖSTERREICHISCHE ARCHIVGESCHICHTE. VOM SPÄTMITTELALTER BIS ZUM ENDE DES PAPIERZEITALTERS Michael Hochedlinger (Historische Hilfswissenschaften; Bd. 5.) Böhlau, Köln-Weimar-Wien, 2013, 522 old., 281 f/f ill.) Levéltártörténetet nem könnyű írni. Nem is örvend nagy népszerűségnek ez a téma, ahogy ezt a levéltártörténeti irodalom szegénysége kapcsán Kecskeméti Károly is hangsúlyozta egy 2009-ben tartott könyvbemutatón (nyomtatásban megjelent a Levéltári Szemlében, 2009, 3. szám, 68-74.), utalva a 2008-ban napvilágot látott Levéltári kézikönyv 3., a magyar levéltártörténetet és a levéltári jogot tárgyaló fejezet végén olvasható igencsak szegényes, mindössze három könyvet és négy tanulmányt felsoroló irodalomjegyzékre. Michael Hochedlingernek, az Österreichisches Staatsarchiv Kriegsarchiv munkatársának és a bécsi egyetem megbízott előadójának a könyve azonban minderre rácáfol. Nemcsak széles spektrumú áttekintés nyújt az „osztrák levéltártörténetről", hanem remekül hasznosítja az osztrák levéltártörténeti szakirodalom eredményeit - és ennek listája, látva a kötet végére csatolt 50 oldalas válogatott irodalomjegyzéket, korántsem csekély mennyiségű. Előszavában leszögezi: a témában csak egyes esetekben végzett forráskutatásokat, de felhasználja és egységesen építi be elődei és kortársai kutatásait. Hochedlinger könyve hosszas nyugalmi időszakot szakít meg ezzel. Ausztriában 1957-ben Walter Goldingertől látott utoljára napvilágot egy vékony, mindössze 101 oldalas kötet az osztrák levéltárügyről, így időszerűvé is vált egy újabb összefoglalás. 244
