Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Garadnai Zoltán: A magyar-francia kapcsolatok története (1969-1975)
Közlemények 3.2. Maurice Schumann francia külügyminiszter budapesti tárgyalásai (1971. szeptember 8-10.) A kétoldalú kapcsolatok fejlesztését a magyar vezetés fontosnak tartotta, és a magyar-francia államközi kapcsolatok további szélesítését tűzték ki célul.59 Az erről készített jelentést a Központi Bizottság megvitatta, a kormány elfogadta.60 A két külügyminisztérium tisztviselői (Marjai József és Jacques de Beaumarchais) 1971. március 22-23-án Párizsban tartottak konzultációt,61 amelynek keretében a két fél megismerhette egymás véleményét a legfontosabb nemzetközi és kétoldalú kérdésekre, és különös tekintettel az európai biztonsági konferenciával kapcsolatos álláspontokra vonatkozóan.62 Tímár Mátyás miniszterelnök-helyettes, Valéry Giscard d'Estaing francia gazdasági és pénzügyminiszter meghívásra 1971. április 28-május 3. között tárgyalt Párizsban.63 A két ország gazdasági kapcsolatai 1968-1971 között jelentős előrehaladást értek el, de a régi gondok mellett (kereskedelmi egyensúlytalanság) egyben új problémák is megjelentek. A magyar-francia kereskedelmi kapcsolatok ezen időszak alatt 33%-al növekedtek, a magyar-francia ipari együttműködési vegyes bizottság jól működött. Magyarország összes kereskedelmi kapcsolata a kapitalista országokkal 50%-al növekedett, és a francia export 50%-al nőtt, de a magyar export csak 11%-al növekedett, vagyis a kereskedelmi forgalom továbbra is passzívumot mutatott. A magyar-francia együttműködés fejlődési üteme elmaradt a fejlett országokkal kialakult kapcsolatoktól, ezért Franciaország viszonylagosan háttérbe szorult Magyarország gazdasági partnerei között,64 amit magyar részről többször szóvá tettek, mint ahogy azt is, hogy a két világháború között kialakult külkapcsolati irányok mindkét ország esetében megmaradtak65 Tímár Mátyás útja a problémák megbeszélését, és a megoldások megtalálását, és a franciák figyelmének a felkeltését egyaránt célul tűzte ki. Tímár Mátyás értékelése szerint a látogatása elérte a célját abban az értelemben, hogy felhívta a franciák figyelmét a kapcsolatépítés fontosságára, az abban rejlő lehetőségekre, de ehhez a magyar külpolitika aktivitásának növelését tartotta fontosnak, mivel csak abban az esetben lehetett a francia fél érdeklődését felkelteni. 59 MNL-OL-XIX-J-l-j-Franciaország-1212/6/1971. (45. dob.) Miniszterhelyettesi értekezletre. Tárgy: Magyar-francia kapcsolatok. 60 MNL-OL-XIX-J-l-j-Franciaország-001212/8/1971. (45. dob.) A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány 3152/1971. sz. határozata a magyar-francia kapcsolatokról. 61 Raymond Gastambide értékelése szerint a magyar diplomata komolyan készült az útra. AMAE Europe Hongrie (1971-1976) Carton 3345. N° 152-154. Entretiens franco-hongrois. MNL-OL-XIX-J-l-j-Franciaország-00760/3/1971. (45. dob.) Jelentés a magyar-francia külügyminiszter-helyettesi konzultációról, illetve AMAE Europe Hongrie (1971-1976) Carton 3345. Consultations politiques franco-hongroises (22 mars 1971) p. 1-8., 1-6. 63 MNL-OL-XIX-J-l-j-Franciaország-001336/7/1971. (44. dob.) Tímár elvtárs franciaországi látogatása. 64 MNL-OL-XIX-J-l-j-Franciaország-001336/14/1971. (44. dob.) Jelentés a Minisztertanácsnak az 1971. április 28.-május 3. között Franciaországban tett hivatalos látogatásról. 65 Az NSZK részéről sokkal nagyobb érdeklődés volt tapasztalható Budapest irányába, 1970-ben 12 000 német üzletember érkezett Magyarországra, miközben Franciaországból alig két és félezer. 158
