Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Garadnai Zoltán: A magyar-francia kapcsolatok története (1969-1975)
Garadnai Zoltán: A magyar-francia kapcsolatok története (1969-1975) Mód Péter párizsi magyar nagykövet munkabeszámolójában (1971. augusztus 12.) alapvetően a francia külügyminiszter küszöbön álló magyarországi utazása volt a központi téma. A nagykövet hangsúlyozta, hogy „bár sem Franciaország, sem pedig Schumann személye nem érdemli meg, hogy a külügyminisztert legfelsőbb szinten fogadjuk", de Franciaország nemzetközi szerepe és tekintélye miatt a magyar fél eleget tehet a francia kérésnek, hogy Kádár János fogadja a francia külügyminisztert.66 Magyar értékelés szerint a szocialista országok irányába nem változott Franciaország külpolitikája, azok rangsorában Magyarország Párizs számára középmezőnyben foglalt helyet: „Illúziómentesen és részünkről sok kezdeményezéssel kell és lehet Franciaországgal politizálni."67 Maurice Schumann francia külügyminiszter budapesti látogatása (1971. szeptember 8-10.) a francia keleti politika újabb lépéseként volt értékelhető, és elsősorban azt demonstrálta, hogy Franciaország továbbra is a De Gaulle által elkezdett úton kíván haladni a kapcsolatépítésben, és a francia külpolitika törekvései számos érintkezési felületet adtak a szocialista országok számára.68 A Moszkvában megkötött szovjet-nyugat-német szerződés azonban új helyzetet teremtett, és felértékelte a francia-szovjet kapcsolatok jelentőségét. A francia külügyminiszter ismertette a francia külpolitika alapelveit, és az európai biztonsági konferencia fontosságát. Álláspontja szerint ezzel kapcsolatban nem szabad előfeltételeket állítani, de a berlini kérdés rendezését előfeltételnek tartotta, ami után el lehet kezdeni a tárgyalásokat. Schumann Péter János külügyminiszternek hangsúlyozta, hogy Franciaország kész Magyarországgal együttműködni az NDK és az NSZK egy időben történő fokozatos elismerésében. A francia külügyminiszter kifejtette a francia diplomácia azon elképzelését, hogy az európai biztonsági konferenciát három lépésben kell megvalósítani. Schumann utalt a régi francia kisantant-politikára és több alkalommal kifejtette, hogy a két ország kapcsolatában a de Gaulle-i korszakban új szakasz kezdődött. Sajnálkozott viszont azon, hogy a két ország kereskedelmi kapcsolatában az egyensúlyt nem sikerült elérni, és azt javasolta, hogy egy-két presztízsberuházáson keresztül együttműködési precedenst mutassanak fel. Kádár Jánossal folytatott megbeszélésen a magyar első titkár hangoztatta, hogy a francia külügyminiszter jó időben érkezett Budapestre, mivel a két ország érdekei az európai kérdésekben megegyezik egymással, ezért nemcsak a kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában, hanem az európai ügyekben is közeledik a két ország álláspontja, így lehetővé válik egy valódi együttműködés a két ország között, amit őszintének és komolynak értékelt. Kádár kifejtette, hogy Franciaországról pozitív kép alakult ki a magyar közvéleményben, de a hivatalos kapcsolatok gyengék, és a francia kisantant-politika hozzájárult ahhoz, 66 MNL-OL-XIX-J-l-j-Franciaország-002617/1/1971. (45. dob.) Mód elvtárs beszámolója Nagy János miniszterhelyettes-elvtársnál. 67 Uo. 68 A franciák helyzetértékelése szerint a magyarok a többi szocialista országhoz hasonlóan a személyes látogatásoknak nagy jelentőséget tulajdonítottak. AMAE Europe Hongrie (1971-1976) Carton 3346. Note. La France et la Hongrie (2 sepetmbre 1971), 159
