Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Gőzsy Zoltán: Szempontok az 1733. évi Cassa Parochorum összeírások vizsgálatához Baranya és Tolna megye példáján
vedett.64 Ez utóbbit még nehezítették a püspökség és a káptalan között évek óta zajló birtokviták is.65 III. Károly számára egy komplex terv részét képezte mind a Baranya, mind a Tolna megyei összeírás. Ahogy erre Fricsy Adám felhívta a figyelmet, a birtokösszeírás révén képet kaphatott a lakosságszám növelésének, betelepítéseknek lehetőségeiről,66 a plébániaösszeírás révén pedig felmérhette az egyes települések egyházi helyzetét, ezen keresztül a le-, betelepült, illetve a betelepítendő lakosság helyi integrációs lehetőségeit. A püspöki birtokösszeírás arra is rávilágított, hogy milyen gazdasági kondíciókkal, lehetőségekkel lehetett számolni esetleges plébániaalapítások esetén. A két forrás együttes kutatása igen jó képet nyújt a Pécsi Püspökség akkori állapotáról. Az összeírás végrehajtása A helytartótanács utasítására Baranya és Tolna vármegye tisztikara, illetve a Pécsi Püspökség által kijelölt bizottság 1733 nyarán végezte el a vizsgálatot. Baranya vármegye az 1733. április 29-én tartott közgyűlésen határozott erről.67 A Baranya megyei bizottságot Bohus Imre kanonok vezette, munkáját Scvylkovich János68 szolgabíró és Hersching János esküdt segítette.69 A kanonok személye garanciát jelentett arra, hogy az összeírásban igen fontos egyházi vonatkozásokat precízen tüntessék fel, tevékenysége egyértelműen látszik a Conscriptio struktúrájából is.70 Munkájukat augusztus 6-án fejezték be. A pécsváradi apátsághoz tartozó plébániákat viszont már nem Bohus, hanem Fáber György berkesdi plébános71 és ugyanazon két vármegyei tisztségviselő által alkotott bizottság mérte fel. Ők szeptember 14-én fejezték be az összeírást. A vármegye szeptember 18-án küldte meg a Helytartótanácsnak az elkészített anyagokat.72 Tolna megyében az egyházi összeírásokban már gyakorlatot szerző Fonyó Sándor pécsi kanonok vezetésével zajlott a felmérés, munkáját Kőszeghy Mihály főszolgabíró73 és Pesthy Mihály vármegyei esküdt segítette.74 A vármegye 1733. Gőzsy Zoltán: Szempontok az 1733. évi Cassa Parochorum összeírások vizsgálatához 64 1733. március 14-én Bécsben kelt levelében a püspök biztosítja Tolna vármegye hatóságát, hogy tisztában van az összeírás tényével, de ezt az ő távollétében kell végrehajtani. MNL TML IV.l.b. 3.577. 65 Erről részletesen: Fricsy, 1979.152-154.; Borsy, 2003. 66 Fricsy, 1979.154-155. 67 MNL BML IV.l.a. 9. 58. 68 A forrásokban Joannes Zvilkovicsként (MNL BML IV.l.a. 9. 291, 326, 335, 348.), Scvylkovicsként (MNL BML IV.l.a. 9. 371.) és Scvilkovicsként (MNL BML IV.l.a. 9. 382.) szerepel. 69 MNL BML IV.l.b. II. 1733. 42; MNL BML IV.l.j. Ö19. 70 Canonica Visitatio, 1738-1742.11. 71 Berkesd a pécsváradi apátsághoz tartozó plébánia volt. 72 MNL BML IV.l.a. 9. 382; MNL BML IV.l.b. II. 1733. 42. 73 Kőszeghy nehezményezte, hogy nem csupán a járásában, hanem az egész megyében kellett végeznie a feladatát, ezért további napidíj megállapítását kérte. MNL TML IV.l.b. 1.1325. 74 MNL OL C 38. 33. 584. 123