Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Gőzsy Zoltán: Szempontok az 1733. évi Cassa Parochorum összeírások vizsgálatához Baranya és Tolna megye példáján
Közlemények május 18-án tartott közgyűlésen határozott a kiküldött személyekről.75 A bizottság végül augusztus 31-én fejezte be az összeírást. A szövegről annyit megállapíthatunk a két bizottság kapcsán, hogy a Tolna megyei rész jóval informatívabb, az összeírok esetenként szubjektivebb megnyilatkozásokat is tettek. Az egyes plébániákról összességében pontos, részletes adatokat közölnek. Adatok megszerzésével kapcsolatos nehézségeik mindössze két helyen adódtak. Mindszenten a plébános kevéssel azelőtt halt meg, így nem rendelkeztek minden szükséges információval,76 ennek ellenére az összeírást megfelelő tartalommal elvégezték, és a bevételt meg tudták határozni. Bikaion ugyanakkor csonka maradt a felmérés, nem sikerült felvenni a szükséges adatokat, mivel a plébános nemrég érkezett meg, és a jövedelmeit nem tudta még összeírni.77 Ez jól mutatja számunkra, hogy az adatszolgáltatás - értelemszerűen - szinte kizárólag a plébánosokon múlt. Baranya megyében 32 plébániát írtak össze (ebből négyet külön, a pécsváradi apátság parókiájaként), míg Tolna megyében 24 plébániát.78 Tolnában nem került felvételre a három, bencés apátsághoz tartozó plébánia: Szekszárd, Bátaszék és Dunaföldvár. A két összeíró bizottság igen szigorúan értelmezte a vármegyei határokat, Szászvárt és a hozzá tartozó baranyai filiákat79 Baranya megyénél írták össze, míg a tolnai filiákat80 Tolna megyénél.81 Külön tárgyalták azokat a jövedelmeket, amelyeket hosszú távon bizonytalannak tekintettek, ezáltal a felvételüket nem tartották egyértelműnek. Ez a pécsváradi apátsághoz tartozó plébániák és filiák esetében történt, mivel az uralkodó az apátság jövedelmeit a lelkészpénztárhoz vonta, arról pedig még nem rendelkeztek információval, hogyan zajlik majd a továbbiakban az ide tartozó egyházi szervezetek pénzügyigazgatása. A pécsváradi tanító részére például addig az apát biztosított évi 36, a plébános számára 100 forintot. Mivel az összeírok bizonytalannak tartották, hogy a továbbiakban a magyar kamara milyen módon és mértékben fogja folyósítani ezeket az összegeket, nem számolták hozzá automatikusan a jövedelemhez, hanem külön tárgyalták. A vizsgálatunk tárgyát képező 1733. évi összeírás több szempontból különbözik a Canonica Visitatio-któl, ugyanakkor számos elemében hasonlít azokra. A hasonlóságot három tényező okozza. Egyrészt az összeírás egyházi tematikája, másrészt az összeírok egyházi kötődése. Mind Bohus Imre, mind Fonyó Sándor vezetett már korábban egyházlátogatást, ráadásul utóbbi mindössze négy évvel 75 A közgyűlés ekkor nem Pesthy Mihályt, hanem Dömötör János esküdtet jelölte. MNL TML IV.l.a. 5.115. 76 „Ef quia nulla post obitum ipsius connotationes, ex quibus realitás proventus erui potuisset, inventa fuerint, neque stola in matricula ejusdem exacte apposita sit, ideo in quantum rescire valuimus, ex relatione Parochianorum statum Parochiae huius conscripsimus." MNL BML IV.l.j. Ö19. 93. 77 „... non pridem advenisset, proventus ejus conscribi non poterant..." MNL BML IV.l.j. Ö19.107. 78 Ebből Zomba licenciátus. 79 Császta, Kárász, Magyaregregy, Vékény. 80 Győré, Máza, Váralja. 81 A Szászvárhoz tartozó eredményeket összesítve használtam a számításoknál. 124
