Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Gőzsy Zoltán: Szempontok az 1733. évi Cassa Parochorum összeírások vizsgálatához Baranya és Tolna megye példáján
Közlemények te azon célkitűzését, hogy a későbbiekben is rendszeresen értesítsék az egyházmegyék a lelkészpénztárat arról, ha plébániákkal kapcsolatos teendőt észlelnek, és arra megoldást realizáltatnának.57 A Cassa Parochorum működése sokat lendített az alsópapság helyzetén. Nagy számban állítottak fel plébániákat, 1740-ig új lelkészségekre és kongruára 48 630 forintot fizettek ki.58 A Pécsi Püspökség területén inkább közvetett hatása volt az 1733. évi összeírásnak, illetve a pénztár működésének. Az egyes települések kevés kivételtől eltekintve el tudták tartani plébánosaikat, ugyanakkor az uradalmak és az egyházmegye ezt követően nagyobb hangsúlyt fektetett a lokális egyházakra, aminek pozitív és egyben speciális hatásai voltak az egykori hódoltsági terület plébániahálózatára.59 Jól tetten érhető azonban a pénztár hatása olyan területeken, ahol különböző okok miatt a közösség kevésbé járult hozzá a plébános ellátásához. A szlavóniai területen 1745-1746-ban egyrészt a határőrvidékben bekövetkező változások miatt álltak fenn tisztázatlan jogi kérdések (milyen státuszba kerültek, milyen szolgáltatásokkal tartoztak), másrészt a kedvezőtlen gazdasági folyamatok és természeti körülmények (elsősorban áradások), illetve egyéb más tényezők miatt alacsonyabb vagyoni szinttel kell számolnunk60 („... sed quia multi sunt pauperes, a quibus etiam pluribus annis nihil percipitur").61 Kukujevci településnél például úgy fogalmazott Fonyó Sándor pécsi kanonok, hogy a plébános a lakosok között kvázi kegyelemből él („... in de inter ipsos Parochus quasi precario vivere debet ...").62 A Baranya és a Tolna megyei összeírás létrejöttének körülményei között mindenképpen meg kell említeni a püspök személyében bekövetkezett változásokat, ugyanis ezek meghatározták a munka ütemezését, végrehajtását. Nesselrode Ferenc püspök (1703-1732) 1732. szeptember 29-én meghalt, utóda pedig az a Thurn Antal lett, akit az uralkodó már 1732. május 26-án kinevezett segédpüspökké. A püspöki kinevezést 1733. március 2-án erősítette meg a pápa. Az egyházmegye kormányzását július 19-én vette át, miután Pozsonyban Esterházy Imre esztergomi érsek előtt letette az esküt. Baranya vármegyei főispáni státuszába ugyanezen év május 18-án, Tolnában május 28-án iktatták be. A püspök viszonylag keveset tartózkodott Pécsen, majd 1734. december 25-én Bécsben meghalt.63 Mindezek tükrében érthető, hogy mind a plébániai, mind az egyházmegye birtokaira vonatkozó és ugyanekkor esedékes összeírás késedelmet szeninformationes, ad suas manus acceperit, ac exinde cognoverit, in quo loco quales habeantur ecclesiae, ac qualiter provisi Parochi, ubi item ecclesiae seu restaurandae, seu noviter aedificandae." PPL 1733.19. 3. 57 PPL1734.il. 58 Hermann, 1973. 314. 59 Az osztrák szakirodalom - részben joggal - Mária Terézia uralkodásához köti a plébániák számbeli fejlesztésének megkezdését, és II. Józsefhez annak végrehajtását. (Vö. Gatz, 1987. 8.) A bemutatott források azt jelzik ugyanakkor, hogy III. Károly számára is komoly jelentőséggel bírt a plébánosok tevékenysége, illetve a plébániák gyarapítása. 60 MNL OL C 38 Dioecesis Quinqueecclesiensis, No. 1. föl. 48-49. 61 MNL OL C 38 Dioecesis Quinqueecclesiensis, No. 1. föl. 45. 62 MNL OL C 38 Dioecesis Quinqueecclesiensis, No. 1. föl. 48-49. 63 Fricsy, 1979.151-152. 122
