Levéltári Közlemények, 84. (2013)
Közlemények - Gőzsy Zoltán: Szempontok az 1733. évi Cassa Parochorum összeírások vizsgálatához Baranya és Tolna megye példáján
Gőzsy Zoltán: Szempontok az 1733. évi Cassa Parochorum összeírások vizsgálatához A pénztár működtetésére a prímás elnökletével bizottságot jelöltek ki, amely egyfajta állandó jellegű vegyes bizottságnak számított a Helytartótanácson belül. Az egri püspök mellett világi tagjai voltak, többek között az országbíró, továbbá a Magyar Kamara is képviseltette magát.49 A bizottság működésének az uralkodó 1733. augusztus 23-án kiadott utasítása szabott irányt. E szerint a legfőbb feladata az volt, hogy a plébánosok számára a lelkészpénztárból rendszeresen segélyeket fizessen ki, akkora összegben, hogy egy-egy plébános évi jövedelme (a plébánosi házhoz tartozó földek hozamán kívül) 150 forintot tegyen ki.50 A feladat megvalósításához szükség volt arra, hogy a bizottság tájékozott legyen az egész országban a plébániák számáról, jövedelmeiről. Ez a század folyamán a püspökök feladata volt, akiknek rendszeresen kellett jelentést küldeniük az említett információkkal. A bizottságnak ugyanakkor gondoskodnia kellett a meglevő egyházi épületek fenntartásáról, újak emeléséről, valamint új plébániák létesítéséről és azok ellátásáról, továbbá arról, mely filiát alakítsák át anyaegyházzá, és hol hozzanak létre filiákat. Általános elvként azt állapították meg nemcsak az utasítások, de a királyi rendeletek is, hogy a kegyurakat kell rábírni a templom, a papiak és az iskolamesterlak jó karban tartására, de ahol ez nem ment, ott a bizottság javaslatára a lelkészpénztárból utalványozták ki a szükséges összeget.51 A kancellária felszólítására a helytartótanács 1733 júliusában készítette el a lelkészpénztár ügyviteli szabályzatának tervét. III. Károly augusztus 23-án hagyta jóvá a 15 pontos52 instrukciót, amelyet szeptember 4-én kapott kézhez az esztergomi érsek, a bizottság elnökeként, azzal a felszólítással, hogy gondoskodjék a végrehajtatásról.53 Ezt követően küldte ki a helytartótanács az egyes egyházmegyéknek.54 Az instrukció első öt pontja a pénztár alaptőkéjének egyes komponenseit foglalta össze, a továbbiak pedig az ügykezelési, eljárási módokat ismertették.55 A 9. pontban fogalmazódnak meg a pénztár felállításával kapcsolatos célok. E szerint plébániák létrehozására igen nagy szükség van Magyarországon, de mivel a kellő számban nem lehet egyszerre ezeket felállítani, a bizottság (miután megkapta az egyes egyházmegyék jelenlegi állapotáról szóló jelentéseket) terjessze elő, hogy mely helyeken tartja a leginkább szükségesnek templom és parókia felújítását vagy építését.56 Az uralkodó a következő évben is megerősítetIII. Károly betöltetlenül hagyta egy időre a szentgotthárdi és pécsváradi apátságot, és ezek jövedelmét is a lelkészpénztárba utalta. Felhö-Vörös, 1961.119. 49 Ember, 1940. 21-22.; Nacy-Klekner, 1941. 73-74.; Nagy, 1971. 141.; ACP, 1969. IV; Hermann, 1973. 314.; Nagy-F. Kiss, 1995. 37. 50 Felhö-Vörös, 1961.119-120. 51 Felhö-Vörös, 1961.119-120. 52 A 15. pont egyfajta kiegészítés (ultimo). 53 Salacz, 1933.127-128. 54 „Instructio pro Praeside ac Consiliariis ad commissionem pro directione generalis Cassae Parochorum in Hungária destinatam deputatis." PPL 1733.19. 55 Vázlatos ismertetése: Salacz, 1933.128-130. 56 Salacz, 1933. 129. „Siquidem Ecclesiarum et Parochiarum in Regno hocce erigendarum necessitas tam ampla sit, quod simul et semel eidem plene provideri adeoque omnium necessarium ecclesiarum et Parochiarum simultanea erectio sperari non possit. Hinc post quam Commissio haec haec super moderno statu unius cujusvis Diaecesis Regio Hungarico Locumtenentiali Consilio proxime transmittendas 121
