Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549
Közlemények Drágffy Annának a titkára volt, annak végrendelete körüli eljárásban 1528-ban,213 214 később egy 1545. április 23-i kiadmányon szerepel a Lecta et correcta Biudroczy,21i 1546-ban pedig királyi emberként bukkan fel. Raveni (Ravoni) Mihály ítélőmesteri tevékenységére 1544 és 1548 között találunk adatokat.215 A kisebb kancellária írnokai közül jelenleg kettő nevét ismerem. Ferdinánd király 1548. november 12-én (Pozsony) Zlataria (Zlatharia) Jakabnak, a kisebbik kancellária esküdt írnokának (iuratus scriba minoris cancellariaé) szolgálatai jutalmául mindazokat a birtokokat, birtokrészeket és birtokjogokat adományozta, amelyek györgyfalvai Csippán Bertalan tulajdonában voltak (Györgyfalu és Baglad birtokok), de tulajdonosuk hűtlensége miatt visszaszálltak a koronára.216 Ferdinánd király 1549. május 16-án, Prágában Chuzy Jánosnak, a királyi kisebb kancellária írnokának (scriba minoris cancellariae nostrae) és általa testvéreinek (Péter, Pál, Benedek) Nyitra városban házhelyet, adómentességet és nemességet adományozott.217 A kisebb kancellária személyzetének további feltárása a jövőbeli kutatások feladata. 2.3. A helytartó törvénykezési gyakorlata Várday, mint helytartó, az elé került ügyek egy részében előzetesen is kikérte a király véleményét, sok esetben a perrel kapcsolatos dokumentációt is megküldve neki.218 Ferdinánd sokszor el is várta ezt, hiszen a helytartó bírói jogköre mindenekelőtt azon alapult, hogy az uralkodó az ország határain kívül tartózkodik.219 Az 1546:XXV. törvénycikk felhatalmazta a királyt, hogy az ország határain kívül is gyakorolja bírói jogkörét, ezzel is szűkítve a helytartó mozgásterét.220 Várday ugyanakkor figyelmeztette az uralkodót, ha az ország törvényei ellenére cselekedett. így például akkor is tiltakozott, amikor Ferdinánd király egy már folyó per félbehagyását (interruptio processus) parancsolta meg, mivel ezt az ország törvényei tiltják.221 A helytartó tájékoztatta az uralkodót akkor is, ha az a magyar- országi szokásjogot figyelmen kívül hagyta, amely pedig ez időben a törvények 213 Bjlkei, 2004. 44. 214 Bilkei, 2008. No. 366. 215 Egy 1546-ban kelt oklevélben: „lecta et correcta per protonotarium Raweny" Bilkei, 2008. No. 444. Ravenynek egyébként volt zalai birtoka is a Muraközben, Tárnokon. Maksay, II. 1005. 216 Bilkei, 2008. No. 567. 217 MOL R 319 - No. 393/2. 218 Ferdinánd király levele a kormánytanácsnak. 1543. április 4. Nürnberg. ÖStA, HHStA, UA AA Faso. 51. Konv. A. föl. 24. (MOL MF W 648) 219 R. Kiss, 1908. CXXV. Ezt a kérdést még behatóbban kellene vizsgálni, hogy kétséget kizáróan ki lehessen jelenteni. R. Kiss, 1908. CXXIV-CXXV. De már ezt megelőzően is történt hasonló: 1543. április 25-én értesítette a kormánytanács az uralkodót, hogy Bydy Simon és Dobroni Simon ellen Dobó István és Dominik gaztettet követtek el, ráadásul a királyi kegyelemben részesülésük után. Mivel ez főbenjáró bűn volt, a királyhoz utalták az ügyet. ÖStA, HHStA, UA AA Fasc. 51. Konv. A. föl. 149. (MOL MF W 648) 221 R. Kiss, 1908. No. 41. 34
