Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549

Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549

erejével vetekedett. Informálta tehát a királyt 1549. július 23-án például Körmend város jogáról és a körmendi jobbágyok panaszában a birtokos Tarnóczy András naszádoskapitány ellen lehetséges törvényes eljárásról.222 A magyarországi perorvoslat egyik érdekes módjáról, a repulsio-ról is magyarázatot kellett adnia a királynak. Történt ez mindakkor, amikor csapatai, Niklas Graf zu Salm und Neuburg főhadparancsnok vezetésével már megindultak Balassa Menyhért ellen, hogy az érvényes ítéletnek érvényt szerezve visszavegyék tőle Csábrág várát. Balassa ekkor élt repulsio-val, vagyis visszaűzéssel.223 A királyt fel kellett világosítani, hogy ilyenkor újabb ítélethozatalig a végrehajtás törvénytelen.224

Nagyon sokszor előfordult, hogy a közbiztonság hiánya miatt nem sikerült végrehajtani az ítéletet, de sokszor már a vizsgálati szakaszban megpróbálták ellehetetleníteni az igazságszolgáltatást, amikor például a hiteleshelyi vagy más, az eljárásban részt vevő embert megtámadtak, megvertek vagy akár meg is öltek. Az országgyűlések több törvényt is hoztak ennek meggátlására.225 Az ítéletek végrehajtására az országos főkapitányok segítségét is igénybe vehették, akik viszont a környék nemességétől is kérhettek támogatást.226 A törvények megsértéséből a nemesség legfelsőbb rétege is kivette részét. A kormánytanács 1549. május 14-én panaszolta az uralkodónak, hogy Thurzó Elek özvegye, Székely Magdolna az érvényes ítélet és többszöri intés ellenére sem volt hajlandó Bajmócot Thurzó Jánosnak átadni, ezért kérték a királyt, hogy akár katonai erővel is vetesse el a várat.227 1549. augusztus 9-én pedig Salm főhadparancsnokot kérte a kormánytanács, hogy Ödönffy Lászlót, aki Zemplén megyében úgymond egyedüli híve Izabellának, és nagyon sok kihágást követett már el, újabban elfogatta és megverette a leleszi konvent hozzá küldött testimoniumát, büntesse meg.228

A király több alkalommal beleavatkozott a magyarországi törvénykezésbe. így például elhalasztotta az 1547. évi229 és 1548. évi törvényszéki terminust.230 1548. április 8-án az uralkodó kemény hangon megintette helytartóját, ne engedélyezzen többet perújítást (gracias novi judicii), mert ez az ő jogköre, és nem adta meg

222 R. Kiss, 1908. No. 113.

223 Vö. Bónis-Decré-Varga, 72. ill. 169.

224 Várday Pál helytartó és Niklas Graf von Salm főhadparancsnok levele a királynak. 1549. január 23. Pozsony. ÖStA, HHStA, UA AA Fasc. 55. Konv. B. föl. 22 (MOL MF W652). Ld. még Ferdinánd király levelét ugyanebben az ügyben a helytartónak és a főhadparancsnoknak címezve. 1549. március 8. Prága. ÖStA, HHStA, UA AA Fasc. 55. Konv. B. föl. 54. (MOL MF W 652)

225 1 543:XXX.,1546:XXXI.

226 1 543:XXIX„ 1545:XXXII.

227 R. Kiss, 1908. No. 78.

228 R. Kiss, 1908. No. 119.

220 R. Kiss István szerint Ferdinánd király 1547. közepe táján eltiltotta Várday Pált az igazságszolgáltatástól. Az 1547. évi nyitrai részgyűlés felírt az uralkodóhoz, hogy ezt az intézkedést a király vonja vissza, „...dignetur mandatum suum revocare, quo diebus proximis prohibuit, de iudicia vel generalia, vel particularia, quae absente Sua Maiestate per dominum locumtenetem semper celebrari consueverunt, administrarentur". R. Kiss, 1908. CXXV-CXXVI. Idézet: MOH III. 83. Véleményem szerint azonban nem erről lehet szó. A király mind a nyolcados törvényszékeket (iudicia generalia), mind pedig a helytartó által végzett folyamatos bíráskodást felfüggeszthette.

230 R. Kiss, 1908. CXXV.

35