Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Forrásközlések - Kruppa Tamás: Thurzó Kristóf és az ellenreformáció. Egy lutheránus arisztokrata katolizálása, majd hitehagyása a 17. század elején
Kruppa Tamás: Thurzó Kristóf és az ellenreformáció super prima collatione et donatione anteactae domus, per serenissimum olim Ladislaum regem Hungáriáé editas, et confectas, ipsi civitati Leuchoviensi in sui defensionem. In cujus rei testimonium patentes literas nostras usuali sigillo nostro, manusque nostrae subscriptione roboratas dictae civitati Leuchoviensi dandas duximus, et concedendas. Datum in domo, sive curia praepositurae nostrae Scepusiensis. In festo Sancti Johannis Baptistae anno Domini millesimo quingentesimo septuagesimo primo idem qui supra MOL DL 36448 - 18. századi másolat 2. Szepesváralja, 1586. február 10. Thurzó Elek szepesi főispán a Szepesi Kamara tanácsosainak A Szepesi Kamara semmiféle patronátusi jogot nem gyakorolhat az ország törvényei szerint. Abból, hogy a magyar király az egyházi birtokok fölött patronátusi jogot gyakorol, nem következik, hogy ezt a jogot nem adományozhatja el. Mátyás király a szepesi várat a prépostsággal és annak összes kiváltságával együtt adományozta a Szapolyai családnak, és így kapta Ferdinándtól Thurzó Elek is 1527-ben. Adománylevele szerint a szepesi prépostság széküresedésekor őt illeti a választás joga. Ne kényszerítsék arra, hogy az országgyűléshez forduljon az ügyben. A prépostság jövedelmeivel jól gazdálkodtak, mégis rosszakarói bevádolták, míg mások visszaéléseit szóvá sem tették. Orvosolják a panaszt. Generosi et Egregii Domini et Amici nobis observandissimi salutem et servitiorum nostrorum commendationem. Scribit ad nos serenissimus archidux Ernestus, se certo informatum esse, nos etiam extra judicium obligatum esse ad productionem privilegii super jure patronatus, quare mandat, ut intra spácium unius mensis Camerae Scepusiensi producamus. Sed nos putamus suam serenitatem male informatam esse, ex eo, cum Camera nullam habeat authoritatem quenquam judicandi ex decreto regni; sed cum oritur dubium inter regem et inter regnicolas, tunc palatinus judicat. Quid ergo juvat productio privilegiorum coram Camera, si superinde nullum potest fieri judicium. Hoc quoque posteriores constitutiones dictitant anni 1569 art. 36. ubi expresse haec verba continentur, non nisi (legitime citati). Ille quoque articulus tantum loquitur de iis, qui beneficia pro se retinent, nec conferri patiuntur, sub praetextu juris patronatus, cum antea nullum habuerint usum. Nos autem non sumus in eo casu. Nam, licet sua maiestas sit patronus in omnibus ecclesiis, propterea non sequitur, quod tale jus suum aliis non possit concedere, cum jus regium conferat. Manifesti enim juris est, quod sua maiestas indifferenter bona donat, alicui confert bona sine jure regio, aliis confert ius regium, aliis confert conditionaliter, aliis in personas. Ut autem suae serenitati satisfiat, etiam illud privilegium quo nos defendimus produxissemus. Sed quoniam est generale et non tantum nos, sed et totam familiam nostram concernat, et hoc minimum sit, quod in eo privilegio est, nihilominus pro informatione boni juris nostri, in quantum illum articulum concernit.3 Habetur haec clausula extraordinaria, quae in aliis literis inseri non solent, prater ius regium in haec verba: »cum omnibus iuribus priv llegiis et libertatibus, quibus praedicta bona apud ipsum comitem Ioannem Zapolia fuerunt, dedimus, donavimus etc.« (cuius vigore sacra caesarea etc. regia maiestas in anno 1584 in mense Iulio nobis perpetuum honorem comitatus quoque contulit his verbis: honorem comitatus Scepusiensis ad arcem Scepusiensem perpetuo iure annexum.) Comes autem Joannes cum suis successoribus in usu fuit, et hac libertate et privilegio usus est ante annos centum, quod non tantum vacante praeposito, 303
