Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549
Közlemények regesztái. Ezek között többnyire az ország nagybírái illetve a király által a kon- ventekhez intézett parancsok találhatók, ami több száz oklevelet jelent. Ennek vizsgálata során, még ha nem országos szintű mélyfúrásról van is szó, így az eredmény természetesen megkérdőjelezhető, le lehet vonni bizonyos következtetéseket a nagybírák korábbi oklevélkiadó működésére. 2. sz. táblázat A zalavári és kapornaki konventnek küldött királyi parancsok megoszlása (1543-1548/1549)166 nagybíró 1543-48 % 1543-45 % 1546-48 % 1549 % Várday Pál királyi helytartó 27 db 10,1 17 db 12,2 10 db 7,8 15 db 12,6 Révay Ferenc nádori helytartó 36 db 13,5 18 db 12,9 18 db 14,1 15 db 12,6 Nádasdy Tamás országbíró 76 db 28,5 16 db 11,5 60 db 46,9 44 db 37,0 Thurzó Elek országbíró, helytartó 1 db 0,4 1 db 0,7 0 db 0,0 0 db 0,0 Ferdinánd király 27 db 10,1 4 db 2,9 23 db 18,0 n.a. n.a. Személynök és ítélőmesterek 100 db 37,5 83 db 59,7 17 db 13,3 45 db 37,8 Összesen: 267 db 100,0 139 db 100,0 128 db 100,0 119 db 100,0 Ha az első időszakot szemléljük, a helytartó, a nádori helytartó valamint az országbíró szinte ugyanannyi oklevelet küldött a két hiteleshelynek, szembetűnő azonban a személynök illetve a két ítélőmestere által kiadott oklevelek magas száma. A királynak tulajdonítható oklevelek száma ebben az időszakban meglehetősen kevés. A második három évre ez a szám megnövekszik, aminek lehetséges oka, hogy a király többet tartózkodott az országban, és az ebben az időszakban kiadott személynöki okleveleket is neki tulajdonítjuk. Ami ennél is szembetűnőbb az Nádasdy Tamás országbíró tevékenységének megnövekedése, hiszen majdnem négyszer annyi oklevele maradt fenn ebben az időszakban, mint korábban. Ez talán összefüggésben lehet azzal, hogy 1546-ban leköszönt országos főkapitányi posztjáról. Táblázatomban nem véletlenül választottam ezt az évet korszakhatárnak, s bár ez csak feltételezés, talán több ideje lehetett ezután országbírói teendőivel foglakozni, ráadásul mindezt főként birtokain tette, amelyek a vizsgált két hiteleshelyhez közel feküdtek.167 166 Az 1543. január 1. és 1548. december 31. között keletkezett oklevelek regesztáit vizsgáltam, mivel eddig még csak ezek jelentek meg írásban (Vö. Bilkei, 199., Bilkei, 2002. és Bilkei, 2008.). Az 1549. évben - Bilkei Irén személyes közlése alapján, amit ezúton is hálásan köszönök - összesen 153 db oklevél maradt fenn a hiteleleshelyi levéltárakban. 167 Biztosabbat csak országos vizsgálat során tudhatnánk meg. 28