Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549

Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 2542-2549

A királyi helytartó saját neve és pecsétje alatt adta ki a bírósági okleveleket, nem használt külön hivatali pecsétet.168 A személynök, a királyi személyes jelenlét bíróságának helytartója, a király bírói pecsétjének őre, az uralkodó nevében és pecsétjével expediálta az oklevelet. Adatunk van arra is, hogy sok esetben vagy ő, vagy ítélőmesterei aláírták okleveleiket.169 R. Kiss István szerint a személynök lehetőség szerint a helytartó mellett tartózkodott, sőt utazásaiban is követte. Thurzó helytartó mellett Révay Ferenc volt a személynök.170 Révay nádori helytartóvá történt kinevezésével a személynöki állás megüresedett, a szakirodalom ugyanakkor úgy tudja, hogy Mérey Mihály személynökké választásáig (1544. szeptember 27.) ez a pozíció üresedésben volt.171

Várday egyik első ítéletlevelének érdekessége, - amit 1543. február 26-án a Pozsonyba menekült óbudai klarissza apácák és Pozsony városa között az ispotállyá átalakított pozsonyi apácakolostorért folyó ügyben hozott -, hogy az ügyet a helytartó öccse, Várday Tamás intézte személynöki, illetve ami pedig még érdekesebb a helytartó ítélőmestere minőségében: Lecta et praesentata et extradata de Sede per me magistrum Thomam Warday locumtenentem personalis praesentiae et protonotarima domini Locumtenentis. Az ítélethozatalnál Chernél Ambrus személynöki ítélőmester is részt vett.172 További adatok is megerősítik, hogy Révay után a helytartó öccse lett a személynök, miként már fent is utaltam erre. 1543. május 25- én Prágában kelt oklevelében Ferdinánd király utasította Várday Pál helytartót, Révay Ferenc nádori helytartót és Várday Tamás ítélőmestert és személynököt (in praesentia egregii Thomae de Warda protonotarii ac personalis praesentiae nostrae in judiciarii Locumtenentis), valamint a nagybírákat, hogy ne háborgassák Istvánffy Istvánt.173 1544. február 17-én Várday Pál helytartó Várday Tamás személynököt, mint az ország nagybíráját (judex ordinarius) említette.174

A zalavári, illetve kapornaki konventnek (1543-1548) küldött 100 személynöki mandátum közül 77 Pozsonyban kelt és alig található pár darab, amit máshonnan kelteztek. A legtöbbet - 14 darabot - a Somogy megyei esztergomi káptalani birtokról, Szenyérről keltezték, három darabot pedig Várdáról. Az egyik oklevélen Lecta et correcta per Wday jegyzetet olvashatunk, ami egyértelműsíti, hogy Várday Tamás személynök állította ki az oklevelet.175 Várday Somogy megyében való tartózkodása összefügghet azzal, hogy birtokai döntően ebben a megyében

168 Ez legtöbbször rányomott gyűrűspecsét. Jelenlegi tudásom szerint Várday csak esztergomi érsekként használt függőpecsétet.

169 Mohács előtti párhuzamokra Id. Bönis, 1969. 4-27. ill. Bónis, 1971. 342-354.

170 Példa: ut ubicunque locorum in arcibus suis dominus locumtenens conversabitur, ille ad latus suum commorans indicium subditis Maiestatis Vetrae celebret. R. Kiss, 1908. CXVI1I-CXIX.

171 FallenbOchl, 1988.107.

172 MOL DL 36478. Kiadása: ETE IV. 210-218. (No. 176.)

173 ÖStA, HHStA, UA AA Fasc. 51. Konv. B. fol. 112. (MOL MF W 648)

174 Ld. Nagyszombatnak írt levelét PÁL, NF, TRN, Pal. 2/No. 25. Sőt utasította a várost, hogy Magdolna asszonyt, az alperest, küldjék Pozsonyba, hogy Várday Tamás meghallgathassa és dönthessen az ügyben.

175 1543. április 7. Szenyér. A regesztában Wsay olvasat szerepel, ami szerintem téves. Bilkei, 2002. No. 246.

29