Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549

Közlemények- Jegyajándék, hozomány156- Magszakadás vagy hűtlenségi perből kifolyólag- Visszaadásra ítélt, de vissza nem adott birtokok- Ideiglenes birtokátruházások, királyi „beírványok" (inscriptiones).157- A király legfőbb gyámi jogából kifolyólag: árva- és özvegyügy.- Hamis pénzverők ügye.- Katonai kihágások, ha azok nem a táborban történtek.158- A magyarországi és más Habsburg tartományok alattvalóinak perei, különösen a határperek, amelyekben azonban a király lehetőleg személyesen, mindkét rendbeli tanácsosai meghallgatásával, vagy biztosok által ítél, hogy országának se legyen oka panaszra.- A király ellen lázadók és hűtlenek ügye.159- Vám- és adóügy:- Vámok és adók illetéktelen szedése- Megyei adóbehajtásnál az alispán és kamara között felmerült differenciák megítélése.- Eretnekek ellen indított vizsgálatok.

R. Kiss szerint ezekben az ügyekben, de különösen az első ötben, annyira elismerték a helytartó illetékességét, hogy külön név alatt össze is foglalták. Várday helytartósága idején az 1546:XXXV. törvénycikk „iudicia, quae ad officium locwntentiae spectant" említ, az 1548:XIX. pedig „iudicia tam iuxta publicas constitutiones, quam authoritate locumtenentis iudicari solita".160 Iudicia particularia néven is előfordul, szemben a iudicia generalia-va\, ami azonban a rendes nyolcados törvényszékeket jelenti.161

2.2. A Kúria

A feljebb említett perekben a helytartónak általában az ország rendes bíráival az oldalán kellett ítélnie. Erről rendelkeztek az 1542. évi besztercebányai ország156 1549. június 12. Pozsony. Várday Pál helytartó ítéletlevele Csomafái János felesége, Erzsébet asszony, testvére, Dengelegi Miklós ellen indított perében. A per tárgya Dengelegi Erzsébet atyjától Dengeleg mezővárosban (Szatmár megye, ma Dindegti/Érdengeleg Romániában), ill. több más faluban (Szabolcs, Külső-Szolnok és Bihar megyékben) a leánynegyed jogán örökölt birtokrészei voltak, amelyek nagy részét testvére, Miklós jogtalanul tartotta saját birtokában. Mivel azonban az ezekre vonatkozó okleveleket Dengelegi Miklós nem akarta testvérének átadni, ezért Erzsébet asszony pert indított ellene. Miklós végül kijelentette, kész ezek bemutatására, így a per békés megegyezéssel zárult. Dengelegi Miklós Várday helytartó előtt 25 napon belül volt köteles az érintett okleveleket bemutatni. (Letöltése helye: http://www.honterus.hu/ arveres46/mm03_180.htm. Ma már nem létező link, az irat magánkézbe került).

157 Vö. 1542:XLVI. pozsonyi és 1546: LX.

158 „A király a jobbágyokat sanyargató katonák megfékezését és megbüntetését a helytartóra bízta." Vö. 1548:XX. Ld. még később bővebben.

159 Vö. 1535:V, VII., és LIV.

160 R. Kiss, 1908. CXVII-CXVIII.

161 MOEII. 83.

26