Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549
Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549 már két terminust jelölt ki a nyolcados törvényszékeknek: Szent György és Szent Márton napját. Az 1546. évi országgyűlés újabb változtatásokat is bevezetett. Ezek között a legjelentősebb, hogy Pozsony mellett, ahol „Reminiscere" vasárnapján kellett kezdeni a törvénykezést, a felső-magyarországi megyék részére Lőcsén is tartsanak törvényszéket, ahol a személynök ítélkezzen ítélőmestereivel együtt Szent György huszadnapján (1546:XXXIII.). Az 1546:XXXIV. törvénycikk a második törvénykezési időszak időpontjának Szent Márton napja helyett Szent Lukács napját jelölte ki. A helytartói bíráskodást az 1546:XXXV. cikkely is külön kezelte, amikor kimondta, hogy a „helytartó úr a helytartósági tisztre tartozó bíráskodást (íiudicia, quae ad officium locumtenentiae spectant) hasonlóképen «Reminiscere» vasárnapon kezdesse meg és azután megszakítás nélkül folytattassa." Az 1548:XIX. törvénycikk megduplázta a törvényszéki időszakok számát, kettőt az alsó-ma- gyarországi, kettőt a felső-magyarországi megyék számára, de mind a négyet Pozsonyban.150 A törvénynapokat 1549-ben is megtartották.151 Nem sokkal a pozsonyi országgyűlés után (1543) keletkezett az az irat, amelyben felsorolták azokat a peres ügyeket, amelyekben a helytartó az ország többi rendes bíráival a törvényszéki időszakon kívül bárhol ítéletet mondhatott: zálog és tizedügyekben például akár visszamenő hatállyal, Ferdinánd koronázásától kezdődően.152 R. Kiss István az országgyűlési cikkelyek alapján a helytartó törvénykezési hatáskörét az alábbiakban foglalta össze:153- Fellebbezett és áttett perek (causae apellationis et transmissionis) polgári és büntető ügyekben is.- Nagyobb hatalmaskodás öt esete (quinque casus): 1. a nemesek házainak megrohanása (invasio domorum nobilium), 2. a nemesi birtokok, azok haszonvételeinek és tartozékainak elfoglalása (occupatio possessionum et utilitatem atque pertinentiarum earundem), 3. a nemesek letartóztatása törvényes ok nélkül (detentio nobilium sine justa causa), 4. nemesek megsebzése vagy megverése (vulneratio vei verberatio nobilium), 5. a nemes ember megölése (interemptio nobilium).154- Más erőszakosságok és sérelmek, különösen a bírósági és végrehajtási ügyekben eljárók ellen elkövetett erőszakosságok.155- Birtokügyek:- Szerződés, kötelezvény, zálog HHStA, UA A A Fasc. 51. Konv. A. föl. 20. (MOL MF W 648) 150 Az 1550:L. ismét csak 2 időszakról tesz említést, de a területi megosztást továbbra is megtartja. Vö. R. Kiss, 1908. CXXI. 151 „A helytartótanács [1549. szeptember 14-én a királyhoz írt levelében] felsorolva az 1548. évi pozsonyi országgyűlés óta a belső rend helyreállításában elért eredményeket és teendőket, kéri a királyt, hogy mivel a Szent Lukács nyolcadán a felső megyék részére tartanadó törvénykezés [Vö. 1548:XIX.] határnapja nincs messze, Pozsonyba november 30-ra hívjon össze országgyűlést. Addig a törvénykezések is véget érnek." R. Kiss, 1908. No. 134. 152 R. Kiss, 1908. Függelék No. XXIV. 153 R. Kiss, 1908. CXIII-CXV. 154 Az 1486:XV. 1. §. határozta meg az ún. öt eset. 155 1543:XXX„ 1546:XXXI. 25
