Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549
Közlemények Pozsonyban Vízkereszt nyolcad napján kezdődjék és megszakítás nélkül folytonosan tartson." Ferdinánd király is igen nagy hangsúlyt fektetett az igazságszolgáltatás folyamatosságára. Várdaynak több alkalommal is meg kellett nyugtatni az uralkodót, hogy az igazságszolgáltatás folyamatosságán nem esik csorba, akkor sem, ha Várdaynak valamilyen okból el kell hagynia Pozsonyt. így tett 1543. március 1-jei levelében is, amikor értesítette az uralkodót, hogy nemsokára Esztergomba kell mennie a húsvéti ünnepekre, egyrészt misét celebrálni, másrészt pedig, hogy gondoskodjon az esztergomi vár megerősítéséről. A királynak megírta, hogy amíg visszatér, az igazságszolgáltatás terén a tanácsosok helyettesítik majd.144 Március 14-i levelében megnevezte Újlaky Ferenc győri püspököt, Révay Ferenc nádori helytartót és Szalay János pozsonyi ispánt, akik futár útján gyorsan el tudják érni.145 A kapornaki és zalavári konventnek 1543-1548 között címzett parancsok (267 vizsgált darab) legnagyobb része idézőlevél (182 db).146 Nagyon érdekes, hogy ezek többsége, függetlenül a kiadóra - kevés kivételtől eltekintve, amikor a nagybíró elé, vagy becsületbeli ügyek esetében a király kúriába -, az idézettet a személyes jelenlét bírósága elé idézi meg, az oklevél bemutatásától számított 15. napra. Nyolcada törvényszékre való idézést nem is találtam köztük. Mindez azt bizonyítja, hogy a kúriában a bíráskodás nem csak a hozott törvények alapján volt folyamatos, hanem a gyakorlatban is. A gyorsított eljárást, van amikor, indokolják is. A törvényeken147 kívül Nádasdy Tamás országbíró Várday Pál helytartóra is hivatkozik, akinek a rendelete alapján az erőszakos cselekedeteket rövid perbehívással kell elbírálni.148 A helytartó állandó bíráskodásán túl a hagyományos nyolcados törvényszékeket is megtartották. Várday helytartóságának idején az igazságszolgáltatás aktivitása egyértelműen megnövekedett. Az 1543. évi XXXIII. törvénycikk megengedte, hogy a király - miután a Tiszán innen és túl fekvő felső vármegyék már azelőtt kérték azt, hogy mivel a helyek távolsága és egyéb fönnálló akadályok, főképpen pedig a törökök részéről fenyegető veszedelem miatt nem mehetnek Pozsonyba törvénykezni - Báthory András főkapitány a mellé kirendelt ítélőmesterekkel és ülnökökkel ítélkezhessen Felső-Magyarországon.149 Az 1545:XXXIV. törvénycikk 144 ÖStA, HHStA, UA AA Fasc. 50. Konv. C föl. 47-48. (MOL MF W 647). 145 „Ceterum, ...ad hos sacros dies me domum feceram, reditus statim peractis sacris et ordine in arcis constitutis instituta ad aedificationem. Interim hic remanebunt dni Jauriensis, Reway et Zalay, qui, siquidem erit, quod ad me deferri oporteat, mox per cursores me dies et noctes facient certioresÖStA, HHStA, UA AA Fasc. 50. Konv. C fol. 50. (MOL MF W 647) Kiadása: ETEIV. 226-227. (184.) 146 A konventek okleveleiről Bilkei Irén készített regesztákat. vö. Bilkei, 1999., Bilkei, 2002. és Bilkei, 2008. 147 1543:XXII„ 1545:XXXV. 148 1547. szeptember 27. Csáktornya. Nádasdy Tamás a kapornaki konventnek. Bilkei, 2008. No. 479.; 1548. február 2. körül, Sárvár Nádasdy Tamás országbíró a kapornaki konventnek. Bilkei, 2008. No. 498.; 1548. május 14., Pozsony. Nádasdy Tamás országbíró a kapornaki konventnek. Bilkei, 2008. No. 516. 149 A tiszántúli megyék kérvényezték, hogy válasszanak egy vagy két ítélőmestert, akik majd ott bíráskodnak. Ferdinánd király a magyar kormánytanácsnak. 1543. április 4. Nürnberg. ÖStA, 24
