Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Gerhard Péter-KoLTAi Gábor-V. László Zsófia-RÁcz Attila: A Magyar Szocialista Munkáspárt fővárosi vezetése 1957-1989 között
Közlemények tása további mélyfúrások, alapkutatások nélkül már érdemben nem folytatható. Szinte semmit nem tudunk még az alsóbb szintű pártszervezetekről, az egyes pártszervezetek, vezetői szintek, káderek közötti kapcsolatrendszerről, a társadalom szovjetizálásáról, az emberek korszakbeli mindennapjairól és még hosszasan sorolhatnánk az alig feltárt területeket.6 Jelen tanulmányunk egy ilyen, nem az országos szinttel foglalkozó alapkutatás eredményeit kívánja bemutatni. Budapest Főváros Levéltárának az állampárti iratokkal foglalkozó csoportja 2007 óta folyamatosan teszi közzé a kommunista állampárt legnagyobb pártszervezete, a Budapesti Bizottság iratainak kutatását elősegítő segédleteit és forráskiadványait.7 A Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) fővárosi vezető testületéinek működéséről négykötetes segédletet adtunk közre, azonban a fővárosi pártértekezletek dátumaihoz igazított (1957-1962,1962-1970,1970-1980,1980-1989) kötethatárok miatt értelemszerűen az egyes bevezető tanulmányokban csak az adott periódusra vonatkozó ismertetésre vállalkozhattunk.8 Jelen írásunkban e négy bevezető tanulmányra támaszkodva mutatjuk be a fővárosi pártszervezet felépítését, működését.9 Mivel a szocialista rendszer alapvető jellemzőit már több helyütt leírták, e tanulmányban kifejezetten csak az MSZMP legfontosabb területi pártszervezetének, a Budapesti Bizottságnak a szervezeti rendszerét kívánjuk bemutatni.10 Az ismertetés során kiemelt figyelmet szenteltünk a működtető elit, azaz a fővárosi pártfunkcionáriusok bemutatására. A titkárok, a pártbizottsági és a végrehajtó bizottsági tagok mellett közreadjuk a korszakban pozíciót betöltő osztályvezetők, fegyelmi és revíziós bizottsági tagok, valamint kerületi első titkárok névsorát is.11 6 Természetesen történtek már e témákban is kezdeményezések, a korszak kutatói közül érdemes kiemelni a rendszer működésének feltárására irányuló munkássága tekintetében - a teljesség igénye nélkül - Gyarmati György, Rainer M. János, Standeisky Éva, Szakadát István, T. Varga György nevét, a társadalom- és mentalitástörténet képviselői közül Germuska Pál, Horváth Sándor, Majtényi György, Ö. Kovács József, Tóth Eszter Zsófia és Valuch Tibor munkásságát. 7 Fehérné-Rácz-Koltai, 2007.; Koltai-Rácz, 2008a.; Katona-Rácz, 2010. 8 Gerhard-Koltai, 2010a.; Gerhard-Koltai, 2011a.; Rácz-V. László, 2010a.; Forrai-Rácz-V. László, 2011. 9 Az egységes kép érdekében a négy bevezetőt a teljes MSZMP-időszakra átdolgoztuk, egységesítettük, ahol szükséges volt, az adatokat pontosítottuk. 10 Kornai János a témával foglalkozó munkájában kimerítően bemutatja a szocialista rendszer alapvető sajátosságait, így azok külön tárgyalását most nem tekintjük feladatunknak. Kornai, 1993. 11 Az állampárt szervezeti felépítésének sajátosságaiból adódóan egy-egy kinevezésről formálisan több fórumon is szavaztak. Az archontológia összeállításánál komoly problémát jelentett, hogy a fölé-/mellérendeltségek miatt nem lehetett egyértelmű kinevezési dátumokat megadni. Tanulmányunkban azt a megoldást választottuk, hogy minden dátumnál külön jeleztük, melyik testület döntésének időpontjáról van szó. Nem lehettünk következetesek, mert előfordult például, hogy egy névleg a Budapesti Pártbizottság hatáskörébe tartozó kinevezésről a döntés kizárólag egy másik testület ülésének jegyzőkönyvében volt megtalálható. 212
