Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg létszám-nyilvántartási rendszere és ennek magyar vonatkozású iratai a francia háborúkban, 1792-1815
Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg létszám-nyilvántartási rendszere A mustra- és revíziós táblázatok (Muster Tabellen, Revisions Tabellen) A Musterlisten und Standestabellen hatalmas iratanyagának másik vonulata mustrák és revíziók iratait tartalmazza. A mustra és a revízió a felvett lista adattartalmában tért el. A teljes mustra a néven felül számtalan más adatot is tartalmazott (pl. születési hely, életkor, testmagasság, mesterség, családi állapot, katonai előmenetel stb.), míg a revízió ennél általában kevesebbet. Az összefoglaló táblázatok adataiban viszont általában nincsen lényeges különbség a mustra és a revízió között. Előírásosan minden évben egyszer kellett békében mustrával, háború idején revízióval ellenőrzést tartani,110 ezért elvileg évente egy táblázat készült az ezred külön állomásozó részei szerint. A mustra, vagy revízió időpontját, valamint az előző idejét feljegyezték, így azok pontosan rekonstruálható- ak. Az előírást messze nem tartották be, a legnagyobb intervallum két és fél év,111 a legkisebb 8-9 hónap112 az egyes mustrák között. A 34. gyalogezred esetében 1791 és 1797 között mindhárom ezredrésznél egy-egy év anyaga hiányzik, a 32. huszárezrednél 1791 és 1797 között két revízió táblázata nem található, ami mintegy 60-80%-os fennmaradást mutat.113 Ez az arány egészen 1815-ig jellemző marad. A problémát a rendszertelen adatfelvételi időpontok, az átfogott idő változatossága, valamint a túl nagy átfogott idő- intervallum jelentik. Formailag a mustra- és revíziós táblázatok szinte teljesen megegyeznek a havi táblázatokkal. Az első blokk itt is ugyanazokat az adatokat adja meg. A változásokat taglaló második blokk is szinte teljesen megegyezik. Az eltérés annyiból áll, hogy néhány esetben kissé bővebb bontást kapunk, ameny- nyiben az őrmester alatti állomány új kinevezéseit részletezve adja meg (pl. Fourierschützen, kadétok, zenészek stb.). A tényleges létszámot részletező harmadik blokk ismét teljesen egyezik. A negyedik blokk azonban általában jóval részletesebb adatokat közöl, mint a havi táblázatok. Ebben az esetben nem annyira az adatok a lényegesek, hiszen azok egy statikus képet festenek le, hanem az oszlopok jelentései. Innen tudjuk, hogy a távol lévő állomány milyen belső kategóriákat takar. Az elvezényelteknél találhatunk az eddig ismertetett kategóriákon túl: toborzáson lévők (auf Werbung), a fiúnevelő intézetben szolgálók (in Regiment Erziehungs Haus), a hiányzóknál: távol lévő betegek (krank Auswärts) és egyéb okból hiányzók (sonst abwesend) kategóriákat. Bár még ezek sem magyaráznak meg mindent (pl. milyen egyéb okból volt távol bárki?), de néhány adatot nyerhetünk belőlük. Számunkra érde110 Tepperberg, 1988. 345. 111 A 34. gyalogezred tábori zászlóaljainak 1791. június 3-án és 1794 elején volt mustrája és revíziója: MLST Karton 3075., 3076., 3077. 112 A 34. gyalogezred alezredesi zászlóaljának 1793. június 18. és július 14. között, majd 1794. március 31. és április 1 között volt revíziója: MLST Karton 3076., 3077. 113 A fennmaradás százalékos számítása a mustrák és revíziók elhúzódása és a zászlóaljakon, osztályokon belüli más adatfelvételi időpont miatt, valamint a hiányzó időszak ismeretlen számú revíziója, mustrája miatt csak hozzávetőleges lehet. 199
