Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg létszám-nyilvántartási rendszere és ennek magyar vonatkozású iratai a francia háborúkban, 1792-1815

Közlemények kés még a negyedik blokkból, hogy nyilvántartották a kapitulációval szol­gálókat, azok hátralévő szolgálati idejével együtt, valamint a konskribáltak114 számát is. A három jelentéstípus adatainak összevethetősége A három adatszolgáltatási rendszer hasonló kategóriákat tartott nyilván, de eze­ket a szükségnek megfelelően csoportosította, így a három jelentéstípus egyes adatmezőinek összevetése, egyeztetése és egymásnak megfeleltetése az adatok átjárhatóságának horizontális biztosítása a hiányzó adatok pótlásához elengedhe­tetlenül fontos. Az alábbi táblázatban az állománytáblázatok és a havi jelentések növekményt és csökkenést részletező oszlopainak adattartalmát vetem össze. A táblázatba nem vettem bele a mustra- és revíziós táblázatokat, mivel ezek meg­egyeztek a havi táblázatokkal. Nem került bele külön Károly főherceg 1806. évi állománytáblája sem, mivel az kevéssel tért el Lacy rendszerétől, a három oszlop­nyi többletet jegyzetben közlöm. A jelentéstevő táblázatok többi oszlopát ilyen formában nem szükséges össze­vetni. Az állománytáblázatok harmadik blokkja, amely az elvezényelt, hiányzó és szabadságolt állományt részletezi, a havi táblázatokban nem található meg. Az adatfelvétel napján érvényes létszámbontás szintén nem vethető össze, mert a havi táblázatok a teljes effektiv állományt, az állománytáblázatok csak a szolgá­latképes állományt részletezik. A korai havi táblázatok utolsó blokkja (hiányzók részletezése, különböző egyéb kategóriák) viszont az állománytáblázatokból hi­ányzik, illetve más rendszer szerint van bennük. 114 Az örökös tartományokban 1781-től élő összeírásos hadkiegészítési rendszer révén besorozot­tak. 200

Next

/
Oldalképek
Tartalom