Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Nagy-L. István: A császári-királyi hadsereg létszám-nyilvántartási rendszere és ennek magyar vonatkozású iratai a francia háborúkban, 1792-1815
NAGY-L. ISTVÁN A CSÁSZÁRI-KIRÁLYI HADSEREG LÉTSZÁM-NYILVÁNTARTÁSI RENDSZERE ÉS ENNEK MAGYAR VONATKOZÁSÚ IRATAI A FRANCIA HÁBORÚKBAN, 1792-1815' The statement (analysis) of the Hungarian troops fought in the French Wars is a debt of the Hungarian historiography. Before fulfilling this task, is important to determine the strength registration system of Imperial-Royal Army, study the different files of registration and explain the exact content of the data. The documents can be divided into three different types. To the first type belong the detailed reports of the units dealing with the personal registration. The second contains the strength reports of the units which are edited into report charts of the territorial commands, field armies and the whole armed force. The third type consists of the muster rolls and revision tables. These documents are just slightly compatible with each other because the reporting method and the input times were different. In this essay the data content gained from these documents and reports will be compared. However, the overall picture cannot be fully completed, since several files are missing. Finally, the edited strength reports proved to be the most useful sources, and fortunately, large part of the data of the missing files can be reconstructed based on the other types of sources. A francia forradalmi és napóleoni (röviden: francia) háborúk története sohasem állt a magyar hadtörténészek érdeklődésének homlokterében. Olyannyira igaz ez a megállapítás, hogy a korszak eseménytörténetéről magyar nyelven nem áll rendelkezésre megfelelő részletességű történeti kézikönyv.* 2 Az elkészült hadtörténeti szintézisek francia háborúkról szóló fejezetei is inkább képeket villantanak fel a korszakból, mint az eseménytörténet részletezését adják.3 Az utolsó monumentális akadémiai összefoglalóban is méltatlanul kis helyet kapott a magyar katonák sorsa a háborúban.4 A magyar hadtörténetírás és hadtudomány éppen ebben a korban nyert újabb lendületet,5 ezt követően viszont inkább a nemzeti hadsereg, a nemzeti katonai 4 A kutatás a Habsburg Történeti Intézet és az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány ösztöndíjainak segítségével valósulhatott meg, ezekért ezúton mondok köszönetét. Szintúgy köszönet illeti a bécsi magyar levéltári kiküldöttség munkatársait: Lenkefi Ferencet, Balla Tibort és Fazekas Istvánt, akik pótolhatatlan segítséget nyújtottak a kutatás során. 2 Az utolsó jelentős terjedelmű hadtörténeti összefoglalót Bánlaki József készítette, munkája egy hadtörténeti korszak lezárásaként értékelhető, azonban a mai követelményeknek már nem felel meg: Bánlaki, 2001. 3 Borús, 1984. 427-443.; Zachar, 2003. 243-271.; Odor, 2008. 4 Benda, 1980. 447-451. 5 Hadtudományi irodalom, valójában inkább néhány hadtudományi munka korábban is született. Zrínyi Miklós erre a legjobb példa, miközben a 18. század hadtudományi eredményei többnyire nem önálló munkákban jelentkeztek, vagy kéziratban maradtak. A 19. század első felében nyomtatásban is egyre több munka jelent meg, megszületett a rendszeres, publikált magyar hadtudomány, amely napjainkig kontinuitásban él. A témáról bővebben 1. Veszprémy, Levéltári Közlemények, 83. (2012) 175-209. 175
