Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549
Közlemények tátják, hogy ezen intervallum nagyobb részében a Magyar Királyi Kancellária vagy nem, vagy csak kis mértékben állt Ferdinánd rendelkezésére. Ezt támasztja alá az is, hogy arra az időszakra, amikor Ferdinánd király Magyarországon tartózkodott, így például 1527. augusztus 1. és december 16. között, illetve 1528. november 27. között az 1. kötet 213 magyar vonatkozású bejegyzése közül csak 14 esik.71 Ebből arra lehet következtetni, hogy ekkor az ezen ügyekre vonatkozó okleveleket a Magyar Kancellária állította ki. Későbbi időszakra vonatkozó összehasonlítás amiatt nem lehetséges, mert Ferdinánd nagyon sokáig (1542-ig) nem lépett ezután Magyarország földjére.72 Az első magyar titkár Macedóniai László volt, akit 1527 októberétől már Újlaky Ferenc követett.73 A titkárnak, aki követte a királyt annak utazásain, feltehetően az Udvari Kancellária vezetőjének utasításait kellett követnie és nem a távollévő magyar kancellárét.74 Újlaky titkári tevékenységének felderítése további kutatásokat igényel, de az valószínűnek látszik, hogy a magyar kancellártól függetlenül dolgozhatott.75 Újlakyt a király királyi tanácsosi címmel (1527-től) és a győri püspökséggel is dotálta.76 Szalaházy kancellár halálának napja pontosan nem ismert, de annyi bizonyos, hogy 1535. szeptember 30-án már nem élt.77 Ferdinánd király ekkor egyelőre nem nevezett ki új kancellárt, sőt a Szalaházy által őrzött iratokat magához vette. Fennmaradt egy 1536. január 2-án felvett lista a Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar vonatkozású dokumentumai között, ami egyértelműen a kancellár hagyatékából származott, és Fazekas István véleménye szerint Szalaházy bécsi lakhelyén fellelt iratokat tartalmazza.78 A lista tartalmánál lényegesen több irat lehetett azonban a kancellár birtokában. Tudomásunk van ugyanis egy ládáról, amit Kecsethy Márton veszprémi püspök, Szalaházy unkaöccse és örököse szolgálta71 Winter, 1954. 562-565. A köteteket részlegesen, elsősorban a magyar vonatkozású bejegyzésekből készített válogatást, a MÓL mikrofilmtárában is lehet kutatni. Az 1-2., 4. és 7. kötet a W 4624, a 31. kötet pedig a W 4995/2 sz. mikrofilmtekercsen található. 72 Winter, 1954. 558-559. 73 Mikó-Pálffy, 2002.120. 74 Szilágyi L., 1937. 553. és uo. 22. jegyzet. 75 Újlaky ellenjegyzése szerepel egy 1530. évi Ferdinánd oklevélen, amit a gyűrűspecséttel pecsételtek meg. MOL R 319 No. 1997. 76 Újlaky 1534-ben (Mikó-Pálffy, 2002. 120.) az elzálogosított győri püspökséget is megkapta. Az uralkodót az országgyűlés többször felszólította a javak és a tizedek visszaszerzésére, de úgy tűnik sikertelenül. 1537-ben Újlaky a pozsonyi káptalan előtt tiltást tett a püspökség további adományozásával, a tizedjövedelmek újabb megterhelésével szemben (ETE II. 140.). A birtokvitában változást Bakith (Bakics) Pál 1537 végi, Eszéknél történt halála hozott. 1538. január 25-én I. Ferdinánd megparancsolta Várday Pál esztergomi érseknek, hogy Bakith győri püspökségi birtokait, Szombathely várát, városát és uradalmát kivéve a győri püspöknek történő átadás végett foglalja le. Szombathely és váruradalma zálogjogon továbbra is a Bakith fivérek birtokában maradt. ETE III. 226-227. (Nr. 231.) vö. ETE III. 226-227. (No. 232.)]. A birtokátadás fejében 2000 forintot kellett még lefizetniük. Az 1538. május 24-én Thurzó Eleknek adott utasítás: ETE III. 250-251. (No. 260.). Ld. Dominkovits, 2009.16. 77 Fazekas L, 2007. 25. 78 „Inventarium aliquot literarum Reverendissimi domini Agriensis 1536." ÖStA, HHStA, UA AA Fase. 28. Konv. A. fol. 13-16. Kiadása: Fazekas L, 2006.123-136. 16