Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549
Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549 tott ki Ferdinánd királynak, aki azt Innsbruckba vitette, ahol tartalmának átvizsgálásával hat ember foglalatoskodott. A ládában különböző privilégiumok, különösen pedig az ország határaira vonatkozó tárgyalások iratai voltak. Tartalmáról jelenleg sajnos semmi közelebbit nem tudunk. Az esetről a hántai prépost791536. november 17-én kelt leveléből értesülünk,80 amelyből az is kiderül, hogy az iratok átadása Újlaky Ferenc királyi titkárt annyira felbőszítette, hogy azzal fenyegette meg a hántai prépostot és a veszprémi püspököt, hogy az országgyűlés előtt meg fogja őket vádolni.81 A kancellár által használt titkospecséttel (sigillum secretum maius) kapcsolatban Ferdinánd király - a pozsonyi országgyűlés felterjesztésére írt válasziratában, 1546 februárjában - azt írta, hogy amikor nem volt kancellárja (tempore quo cancellarium ordinarium regni non habuit), saját kamarájába helyeztette el (in camera sua retinuit). Amikor volt kancellár, akkor az természetesen megkapta a titkos pecsétet, így Szalaházy Tamás egri püspök és Perényi Péter is. A kancellári tisztség betöltetlensége idején azonban a titkos pecsét mindig visszakerült az uralkodó kamarájába.82 R. Kiss István szerint a kancellár feladatkörét a helytartó mellett működő iroda és a király mellett működő titkár között osztották szét.83 A helytartó intézte a kurrens adminisztratív ügyeket, a királyi titkár pedig a gyűrűs, illetve a sigillum secretum minus alatt bonyolította a király levelezését, adta ki rendeletéit és kegyleveleit. A helytartó és tanácsa mellé csak 1549-ben állítottak hivatalból titkárt, addig fizetését a helytartó állta. A helytartó titkára 1549 után „ultra stipendium et mensae intertentionem expediendis citationibus, donationibus, gratiis, armorum, latarum sententiarum aliisque Uteris uberes fructus habeat"84 Újlaky királyi titkár fizetése 1536-tól már 50 forint,85 sőt később írnokot és titkárt is tarthatott. így az 1530-as években az esztergomi érsek helyett valójában az uralkodó mellett szolgáló Újlaky vezette iroda vált a magyar kancelláriává, amelyet ő 1539-től mint alkancellár vezetett.86 Lehet, hogy csak véletlen egybeesés, de Újlaky alkancellári kinevezése Brodarics István 1539. november 7-én bekövetkezett halála87 után következett csak be. R. Kiss szerint Ferdinánd a kancellári 79 Neve nem ismeretes. A hántai prépost a Veszprémi Székeskáptalan tagja volt. 80 Kiadása: ETE III. No. 122. Eredetije: ÖStA, HHStA, UA AA Fasc. 29. Konv. C. Ugyanitt találjuk Kecsethy Márton november 19-én írt levelét Ferdinándhoz, amiben a prépost levelét mellékelte. Kiadva Uo. No. 124. Vö. Fazekas I., 2006.126-127. 81 Vö. R. Kiss, 1914. 361-363. R. Kiss István az esettől messzebbre tekint, és Ferdinánd újabb támadását feltételezi, és azt, hogy az esetben érdekelt Kecsethyt és Újlakyt pedig lekenyerezte. Ld. Uo. 82 MOE III. 26. Oláh Miklós zágrábi püspöknek alkancellári megbízatásakor átadta a pecsétet őrzésre és használatra. 83 R. Kiss szerint a főkancellár mellett is volt kancellária (DEKK, Ms. 146/2. 43.), aminek azonban semmi nyoma. Mint láttuk, Várday csak 1543-ban kapta vissza a kettős pecsétet. 84 DEKK, Ms. 146/2. 40-41. Idézet forrása: ÖStA, HKA, GbU No. 386. föl. 210rv. vö. MOL MF W 342-343. 85 ÖZV 1/2155. 86 Ferdinánd 1540. január 3-án kelt oklevelében alkancellárként szerepelt. ETE III. No. 444. 87 Oláh Miklós írta 1539. november 17-én, hogy Brodaricsról azt mondják, 7-én halt meg. ETE III. No. 428. 17
