Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodásának idején
Közlemények is a céhbe jutást igyekeztek akadályozni. Ezeket az összegeket mindenképpen csökkentésre javasolta a tervezet, majd az ezután kiadott céhlevelekben láthatjuk is, hogy a taxák összegét a Helytartótanács fokozatosan redukálta.144 A tervezetnek arra is volt gondja, hogy az egészséget potenciálisan veszélyeztető céhekre is gondot viseljen. így szabályozták az élő és holt állatokat feldolgozó mesterségek anyagbeszerzési lehetőségeit is, pl. a vargák nem dolgozhattak kutyabőrrel, pestis idején, vagy háború következtében kitört járványban elhullott állatokat tilos volt feldolgozni, ilyen állatnak még a gyapját sem volt szabad munkába venni. Ugyanígy egységes előírásokat adtak a borbélyoknak, mészárosoknak, stb. is. Végül még egyszer részletesebben is foglalkozott a tervezet az inasok és legények magaviseletével, megtiltotta a legények között uralkodó helytelen szokásokat, mint pl. a blauer Montag tartását.145 A Helytartótanács a tervezetet megtárgyalta, és mint Sauska Ferenc végezetül összefoglalta, azt az ország törvényeivel és szokásaival összeegyeztethetőnek tartották, és reményüket fejezték ki, hogy a szabályzat bevezetése megszünteti a céheken belül uralkodó rendezetlenséget, egységesebbé és erkölcsösebbé teszi azokat. A Sauska által 1733-ban javasolt pontokat tehát elfogadták, és azokat rendeleti úton bevezették. Néhány évvel később, 1736. július 20-án a Helytartótanács megismételte az 1726. évi körlevelet, az újabb vizsgálat annak kiderítésére irányult, hogy a rendeletek hatására változott-e valamit a céhes ipar helyzete Magyarországon.146 Mivel nem ugyanazokból a helységekből és megyékből érkeztek be a jelentések, mint 1726-ban, nagyobb, országos összehasonlítást nem tudtak tenni. De a kép 1726-hoz képest kevés változást mutatott. Az 1733. évi szabályozás után megfigyelhető volt az a tendencia, hogy az apróbb dolgokban, pl. a taksákra, bizonyítványok kiadására vonatkozó szabályozásban a céhek többé-kevésbé igazodtak a rendeletekhez, de pl. a vásárokra vonatkozó rendelkezéseket igen sokszor áthágták.147 5.2. Egyéb királyi rendeletek Az 1733. évi szabályozás előtt és után a Helytartótanács több olyan országos érvényű rendeletet is kiadott, mely a céhes életet szabályozta. A fentebb felsorolt jó néhány példából azt is láthattuk, hogy a céhes élet igen sokrétű, és ugyancsak tarka képet mutatott a jogszokások, a céhprivilégiumok, az anyacéh és a leánycéh kapcsolatában, egyúttal a céhprivilégiumokból megtudhatjuk, hogy eltérő volt a céhek hozzáállása a legényekkel és inasokkal szembeni magatartás tekin144 A már korábban ismertetett példákat kiegészíti a kassai mészárosok esete, mely a magas költségek miatt különösen kirívó volt: a mesterremek a „nyersanyag" beszerzésén túl még 30 Ft lefizetéséből állt, a mesterré válás taxája 80 Ft volt, és még ezután következett az igen költséges mesterasztal (MOL A 57 37. kötet 620-624). 145 A blauer Montag a hétvégi dorbézolás után a hétfői munka felvételének megtagadása volt. Magyarországon komolyabb gondokat az 1750-es évektől okozott. 146 A tíz évvel későbbi jelentéseket Id. MOL C 20 1736., ezek feldolgozását ld. Tuza, 2005b. 147 Az 1730-as években tapasztalható céhes változásokra: Tuza, 2008b. 164
