Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodásának idején

Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodása idején

szüntetését, és ekkor jelentek meg ott is az első államilag támogatott manufaktúrák.12

A Habsburg uralkodókat a 17. században a harmincéves háború veszteségei döbbentették rá arra, hogy államilag szabályozott gazdaságpolitika nélkül aligha várható gazdasági fellendülés az uralmuk alá tartozó területeken. Már III. Ferdinánd (1637-1657), majd I. Lipót (1657-1705) az örökös tartományokra vonatkozó rendeletekkel próbálta a céhes ipar kereteit tágítani, a kisiparosok lehetőségeit bővíteni.13 A céhen kívül rekedt iparosokat, az ún. kontárokat államilag támogatott manufaktúrák, gyárak alapításával próbálták bevonni az ipari termelésbe.

A Habsburg Monarchia első merkantilista gondolkodója, Johann Joachim Becher (1635-1682),14 állami manufaktúrák alapítását vetette fel a célból, hogy ott új technológiákat tanítsanak be, és hogy munkahelyeket teremtsenek. Ő hozta létre az első osztrák selyemmanufaktúrát, olvasztó- és üveghutát, majolikagyárat, posztó- és selyemgyártó részleget Georg Ludwig von Sinzendorf az Udvari Kamara elnöke (1656-1680) birtokán. Szervező munkáját veje, Philipp von Hörnigk (1640-1714) folytatta. Munkájában összegezte Becher elméleti és gyakorlati tapasztalatait is, és további irányvonalat adott az ipar és kereskedelem fejlesztéséhez.15

Már ekkor világossá vált, hogy komoly állami támogatás nélkül hosszú távon nem maradhatnak talpon a manufaktúrák. A manufaktúraalapításhoz szükséges nagyobb tőkét, a késztermékek exportját, a nyersanyag esetleges importját, a nagyobb létszámú munkaerő szakképzését ugyanis csak az állam tudta biztosítani.

Wilhelm vonSchröder (1640-1688), Becher és HörnigkelméleteitCsehországban a gyakorlatban is kiválóan tudták kivitelezni, mivel bizonyos iparágakban ott már korábban létrejöttek a manufaktúraalapítás feltételei. Már a harmincéves háború előtt fejlett háziipari termelés folyt a posztóiparban, még külföldre is szállítottak ki posztót, sőt az állam privilégiumok osztásával, vámkedvezményekkel segítette a posztóipar fejlődését. 1697-ben alapították állami támogatással Csehország első manufaktúráját 15 szövőszékkel, és alig 20 év múlva már 300 ember dolgozott itt. Ekkor már Spanyolországból behozott gyapjúval dolgoztak, és a textil mellett üveg, gyöngy és tükörmanufaktúrák is működtek. A készáruk exportja a Német-római Birodalom, Dánia, Hollandia, Spanyolország, Portugália felé irányult, amit természetesen az állam tudott megszervezni.16

12 I. Lipótnak a bécsi céhek letörésére irányuló kísérleteire ld. Zatschek, 1952/53. 138-200., összehasonlításban a magyar és cseh céhesedéssel e korszakban ld. Spiesz, 1979. 293-307, a 17. század végi, 18. század eleji összbirodalmi céhpolitikára és az ekkor előkészített, és majd 1731-ben kikristályosodott birodalmi céhreformra ld. Winzen, 2002.

13 Erre vonatkozóan részletesebben ld. Zöllner, 1998., illetve Zatschek, 1952/53. 138-200., Winzen, 2002., nemzetközi példákkal Hausherr, 1955.

14 Becher munkásságáról és nézeteiről saját művein kívül részletesebben ld. Mikoletzky, 1967, Wellmann, 1965. 315-354., Brunner, 1949. 83-91.

15 Hörnigk művének kiadását bevezető tanulmánnyal ld.: Otruba, 1964.

16 Erre ld.: Klíma, 1959.

135