Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodásának idején
Közlemények 1. 3. Az európai céhek helyzete A nyugat-európai céhek kialakulásának, működésének, az iparfejlődésben betöltött szerepüknek vizsgálatakor azt tapasztalhatjuk, hogy nemigen mutatnak eltéréseket összehasonlításban a magyar céhekkel. A magyar céhek vallási jellege erősebben dominált ugyan a nyugat-európai céhekénél, ahol a céhek katonai-védelmi feladatokat is elláttak, és felfedezhetünk bizonyos apróbb különbségeket is, melyek az eltérő kultúrkörből fakadnak. Mind belső felépítésüket, mind technológiájukat, kiváltságaikat tekintve a magyar céhek legfeljebb létszámukban maradtak el nyugati társaiktól. A gyorsabb nyugat-európai iparosodás, a nagyobb népsűrűség indukálta nagyobb felvevő piac és a rendelkezésre álló feles munkaerő hamarabb teremtette meg annak lehetőségét, hogy az ipari termelés kiléphessen a céhes keretek közül, és természetesen emiatt hamarabb teremtődött meg az állam részéről is az igény a céhek ellenőrzésére. Az eltérő intenzitású ipari fejlődés a 16. századtól okozott látható mennyiségi különbségeket a nyugat-európai és a magyar céhfejlődés között. Nyugat-Európában azok az iparosok igyekeztek céhekbe, akik gazdaságilag gyengébbek, és a szervezett keretek védettséget adtak nekik. Elsőként Angliában kezdték meg 1563-ban a céhek állami felügyelet alá vonását. Az ekkor kibocsátott Statue of Artificers erőteljesen beavatkozott a céhek életébe, megszabta a tanulóéveket, az árakat, stb. Angliában - nyilván sziget- ország volta miatt - nem volt kötelezően előírt vándorlás, viszont a legénynek hét évig kellett dolgoznia mesterénél, mielőtt felvételét kérhette volna a céhbe. Franciaországban 1581-ben és 1597-ben hoztak a céhekre irányuló törvényeket, rendeleteket. Ezekben az országokban azonban a gazdasági fejlődés velejárójaként, szinte maguktól bomlottak fel a céhes keretek (nem maguk a céhek!), és komolyabb állami beavatkozásra nem volt szükség. Az ipari forradalom korára a céhek, vagy ahogy ott nevezték őket, guilde-k, már csak nevükben hasonlítottak kétszáz évvel korábbi önmagukhoz. Maarten Prak gazdaságtörténész számos olyan ma is létező angol céget felsorol, melyek változatlanul léteznek ma is, és büszkék múltjukra és több száz éves jogfolytonosságukra.10 A Német-római Birodalomban a 16. századtól kezdődött meg a céhek szabályozása, a visszásságok háttérbe szorítása. Az 1530-ban, 1548-ban, és 1577-ben kiadott Reichspolizeiordnung-ok többek között a céhes visszaélések elhárítására is gondot fordítottak. Akárcsak kétszáz évvel később Magyarországon, a német-római birodalmi céhekben is a legfontosabb problémák közé tartozott a céhbe jutás akadályozása, a legények munkájának és életkörülményeinek szabályozatlansága, valamint a vásárokon az áru eladásával kapcsolatos visszaélések kezelése.11 Ugyancsak a 16. században kezdték meg az osztrák örökös tartományokban és a Cseh Korona országaiban is a céhek visszaszorítását, monopolhelyzetük meg10 Prak, 2006. A hivatkozott tanulmány szövege letölthető az alábbi linkről: http://www.iisg.nl/ hpw/return-guilds.php (letöltés ideje 2011. október 15.) 11 Erre vonatkozóan részletesebben ld.: Brohm, 1999. 134
