Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Tuza Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodásának idején
Tiizci Csilla: Céhszabályozási kísérletek, céhes viszonyok III. Károly uralkodása idején enged következtetni, hogy a középkorban kialakult szervezetükön, szokásaikon, ipari technikájukon a céhek nem, vagy csak kevéssé változtattak, és ebbe az állam sem szólt bele. I. 2. Kísérletek, elképzelések a céhek szabályozására 1711 előtt Az 1680-as végén a Kollonics Lipót győri püspök vezette, a Magyar Királyság új berendezkedésével foglalkozó bizottság által megalkotott ú. n. Einrichtungswerk is foglalkozott Magyarország ipari fejlesztésével, és első helyen a céhprivilégiumok megnyirbálását, a céhbe jutás megkönnyítését, a szabad iparűzés feltételeinek megteremtését említette.7 Az iparfejlesztést többek között német iparos betelepülőkkel, az ipari monopóliumok felszámolásával, a kontárok kizárásának megszüntetésével, a kiadások csökkentésével próbálta elősegíteni. A munkaerőhiány fontos kérdését is betelepítésekkel kívánta megoldani. Az Einrichtungswerk-kel egy időben a magyar rendek is beterjesztették saját elképzeléseiket országuk felvirágoztatásáról. Iparfejlesztésre vonatkozó gondolataikat messze nem bontották ki olyan részletességgel, mint Kollonich tervei, az iparosodás kérdése valójában csak periférikusán szerepelt a problémák között. Az erre vonatkozó Cameralia c. fejezetben elsősorban a szabad kereskedelem gondolata dominált, és nem az iparfejlesztés problémaköre. Esterházy Pál nádor saját tervezetében főként a katonai és közigazgatási problémákra koncentrált, és csupán egy később felállítandó gazdasági bizottságra tett javaslatot.8 A céhszabályozási kísérleteket a Rákóczi-szabadságharc vágta ketté. Rákóczi is látta a magyar ipar fejlesztésének szükségességét, a középkori keretek között működő céhes rendszer elavultságát, de ezirányú terveinek kibontakoztatására a hadi események miatt egyáltalán nem került sor.9 A szabadságharc idején elsősorban azokat az iparágakat próbálták meg fejleszteni, melyek a hadi célokat szolgálták. Levéltár Helytartótanácsi Levéltára több száz céhlevél másolatot őriz, múzeumainkban pedig több ezer fekszik. A különböző korokban keletkezett privilégiumlevelek összehasonlításánál valóban láthatjuk, hogy a formájuk, - és ami lényegesebb - a tartalmuk évszázadokon át alapjaiban nem változott. 7 Az Einrichtungswerk kivonatának általam használt szövegét függelékben közli: Mayer, 1911. Kollonich Einrichtungswerk-jének, és ebben az iparfejlesztési terveknek az elemzésével többen is foglalkoztak, így erre vonatkozóan ld. Benczédi, 1987. 153-158., Wellmann, 1965. 315-164. Az Einrichtungswerk szövegének kritikai kiadását bevezető tanulmánnyal ld. Kalmár - Varga, 2010. 8 A rendek „magyar Einrichtungswerk"-nek nevezett tervezetének forráskiadását és ismertetését ld. Iványi, 1987. 159-180., Esterházy Pál nádor tervezetére nézve szintén forráskiadás és ismertetés szintjén ld. Iványi, 1971.137-161. 9 Rákóczi gazdaságpolitikai elképzeléseiről igen keveset tudunk. Heckenast Gusztávon kívül senki nem foglalkozott ezzel a kérdéssel (Heckenast, 1980. 189-193.), a szabadságharc iparfejlesztési elképzelései még teljes egészében feldolgozásra várnak. 133
