Levéltári Közlemények, 83. (2013)

Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549

Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-2549

kevés és egyoldalú forrásanyag ahhoz, hogy bármit is bizonyítson, mégis úgy vélem, hogy a kormánytanács a király - általában viszonylag rövid - jelenlétében is tovább működött.

Témánk szempontjából kiemelkedően fontos, hogy Várday tanácsának működése már 1543-ban is hivatalszerű volt, különösen elődjével összehasonlításban. Az uralkodó 1543. évi utasításában meghagyta ugyanis, hogy a tanácsban a helytartó és a tanácsosok megszabott rendet tartsanak: azaz mindenki a helye és tisztsége szerint mondja el véleményét, mintha a király is jelen lenne. Hogy milyen rendben üljenek a főpapok és bárók soraiból kinevezett tanácsosok, azt az instructio folytatásában fejtették ki, ám az sajnos nem maradt ránk.39 A tanács fejlődését ugyanakkor az 1549. január 1-jén kiadott rendelet, az Ordo servandus is bizonyítja.40 A kormánytanács működésének rendje végül is ebből, illetőleg még pontosabban Várday utóda, Újlaky Ferenc helytartó kinevezése után 1550. március 12-én kelt, a tanács üléseinek rendjéről szóló utasításból ismerhető meg.41 A helytartó, mint a tanács elnöke, tűzte ki az ülések időpontját, állapította meg a tanácskozások napirendjét, szólította fel véleményadásra a tanácsosokat és mondta ki szótöbbség esetén a határozatot. Távollétében a legtekintélyesebb tanácsos elnökölt. A tanácsosok fölött hivatali kérdésekben fegyelmi jogot is gyakorolt. A tanácsosokat az uralkodó nevezte ki, akik fizetést kaptak, és kötelezve voltak arra, hogy állandóan Pozsonyban, azaz az ország 1536-ban törvényileg kijelölt fővárosában tartózkodjanak. Távollétük idején nem kaptak fizetést. A tanácsosok számát az 1549. és 1550. évi utasítás egyaránt 10 főben állapította meg. A tanács hivatalos titkárt csak az 1549. évi utasításban kapott, Malatesta Frigyes személyében, addig a helytartó magántitkára készítette a kiadványokat.42

Az 1542. évi pozsonyi országgyűlés XXX. törvénycikke négy tanácsost rendelt a helytartó mellé az egyháziak közül és négyet a világi urak közül, ezzel valójában már törvényileg is előkészítve Várday új kormánytanácsát. Sajnos jelenleg nem ismerjük név szerint a tanácsosokat, sőt Várday 1542. december 30-án kelt kinevező oklevele sem említi őket. Szerencsére az 1549. január 1-jén kiadott Ordo servandus ugyanakkor név szerint is felsorolja az ekkor már 5-5 főpapot és főurat (ordinarios consiliarios). Újlaky Ferenc győri, Kecsethy Márton veszprémi, Thurzó Ferenc nyitrai és Sbardellati Ágoston váci püspök, továbbá Bornemisza Pál óbudai prépost voltak a főpapok, valamint Révay Ferenc nádori helytartó, Balassa Imre, Mérey Mihály sze- mélynök, Sibrik Gergely és Istvánffy Pál43 a világi tanácsosok közül. Megengedve emellett azt is - úgy mint korábban is történt -, hogy a többi királyi tanácsos, de különösen Niklas Graf zu Salm und Neuburg főhadparancsnok, Nádasdy Tamás és

39 „Praeterea constituit Maiestas Regia, ut in consilio per locumtenetem et consiliarios debitus ordo servetur, ita, ut quisque iuxta locum et dignitatem suam opinionem non aliter, quam praesente Regia Maiestate fieri solet, referre debeat. Quo autem ordine consiliarii ex ordine praelatorum et baronum electi consideant, inferius patebit." R. Kiss, 1908. Függelék No. XXII I.

40 1 549. január 1-jei utasítás. R. Kiss, 1908 Függelék No. XXX.

41 R. Kiss, 1908. Függelék No. XXXIX.

42 Ember, 1946. 98-100.

43 Istvánffy Pál mozgalmas pályafutására Id. Holub, 1912. 222-237.

11