Levéltári Közlemények, 83. (2013)
Közlemények - Laczlavik György: Várday Pál helytartói működése 1542-1549
Közlemények Báthory András ekkor kinevezett országos főkapitányok, továbbá a tapasztalt politikus, a volt bán Batthyány Ferenc bármikor részt vehessenek a tanácsban. Forrásaink sajnos nem vagy csak igen ritkán tesznek különbséget azok között a királyi tanácsosok között, akiket az uralkodó a helytartó mellé rendelt, és azok között, akiket nem, tehát egységesen consiliarius regius-nak nevezik őket. A helytartó és tanácsa nevében kelt okleveleket sajnos nagyon ritkán írták alá, így szinte csaknem lehetetlen megállapítani, mikor ki vett részt a tanács munkájában. Várday Pál helytartósága idején általában 4-6 gyűrűspecsétet találunk a tanács kiadmányain, egy-két alkalommal 7 pecsét is előfordult. Amennyiben a pecsétek épek, meg lehetne állapítani, hogy kitől származnak, bár nagyon hosszadalmas és sikerrel kevéssé kecsegtető vállalkozás lenne.44 De még ez se vezetne feltétlenül biztos eredményre, hiszen a már említett katonai vezetőket rendszeresen meghívták a tanácskozásokra. Természetesen mások is részt vettek az üléseken: 1549. április 15-én például Várday Pál helytartó kérte a királyt, hogy mivel Batthyány Kristóf pohárnokmester lett, és állandóan részt vesz a helytartó tanácsában, fizetést utaljon ki számára.45 Augusztus 6-án pedig Batthyány pohárnokmesternek írta a helytartó, hogy beszélt a kamarai tanácsosokkal fizetéséről, akik megerősítették, hogy a király többi tanácsosához hasonlóan neki is fizetnek, miután Batthyány a tanács helyére, Pozsonyba elment, és ott is maradt, mint ahogy azt a király parancsolta.46 A régi középkori szokások tehát így befolyásolhatták az új kormánytanács szervezetét és működési gyakorlatát. A különféle fizetési listák már jobban eligazíthatnak bennünket a tényleges tanácsosokkal kapcsolatban.47 1545. április 21-én, Wormsban kelt parancslevelében Ferdinánd király meghagyta Szerémi Sebestyénnek, a harmincad-jöve- delmek pénztárnokának (perceptor tricesimarum) és Schreiber Farkasnak, előbbi ellenőrének, hogy a helytartói tanács tagjainak és más hivatalnokoknak (dicto archiepiscopo Strigoniensi, locumtenenti caeterisque regiminis consiliariis et aliquibus officialibus regni) ideiglenesen a harmincadok jövedelmeiből fizessék ki féléves fizetésüket.48 Ferdinánd tehát kísérletet tett a korábbi esetleges, ad hoc jellegű utalványozási gyakorlat („deputációs rendszer") felszámolására. A Magyar Kamarát éppen ezért 1545. április 28-án külön utasította, mely szerint kifejezett gondja legyen rá, hogy a helytartó vagy tanácsosai ezentúl semmiféle rendes, vagy rendkívüli jövedelmet ne foglalhassanak le.49 Ferdinánd király végül 1549. március 7. és április 20. között rendezte a magyarországi tisztségviselők fizetését.50 44 Mivel sajnos legtöbbször mikrofilmről dolgoztam, ezért erre a feladatra nem vállalkozhattam. 45 R. Kiss, 1908. No. 63. 46 MOL P 1314 No. 51054. 47 Ferdinánd 1537-ben megszabta ugyanis a tanácsosok fizetését. MOE II. 32. 48 R. Kiss, 1908. Függelék No. XXVII. 49 R. Kiss, 1908. CIV-CV. 50 Status erogationum 1549. R. Kiss, 1908. Függelék No. XXXI., ill. Uo. No. XXXVI. 12
