Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Katona Klára: A Határőrség a rendszerváltás időszakában (1987-1990)

Közlemények lamint a járőrök és az útlevélkezelők számára tíz hónapos alaptanfolyam beve­zetése. Tervezték egy átfogó határőrizeti törvény kiadását, ennek tervezetét a mi­niszteri értekezlet 1989. október 16-án tárgyalta. Célként jelölték meg az őrsök számának és állományának csökkentését (70-75 őrs létrehozását szorgalmazták, átlagosan 12-15 fős hivatásos állománnyal). A PB döntésének megfelelően a FEP- eken dolgozó 2075 fő sorállományú helyett 1400 hivatásos beállítását szorgal­mazták. 1997-re tervezték az 5000 hivatásos, 1600 polgári és 2400 sorállományú, összesen 9000 fős szervezet létrehozását. Törvény hiányában alacsonyabb szintű jogszabályok rendelkeztek a szerve­zet átalakításáról. Az 1990. január 19-én kiadott, február 1-től hatályos országos parancsnoki parancs83 deklarálta azt, hogy a határőrizetet egy lépcsőben, a határ­vonaltól számított öt kilométeres távolságban szervezzék meg oly módon, hogy a fő erőkifejtést az 1-3 kilométeres sávban összpontosítsák. Ugyanez a parancs ütemezte a magasabb egységek számára a hivatásos határőrizeti rendszerre való áttérést, aminek befejezését 1995. március 1-jére tervezték. A megszűnt Politikai Csoportfőnökség helyett Nevelési és Szociálpolitikai csoport alakult. 1989. december 31-ig — párhuzamosan a teljes pártapparátus le­építésével — felszámolták a Határőrség pártszerveit. Átalakult a viszony a határ közelében élő lakossággal, a gyanakvást és az időnkénti kölcsönös szembenállást kezdte felváltani az együttműködés: „Lényeges változás, hogy míg korábban a határ közelében dolgozók biztosítása gondot okozott, most a viszonyok megváltozása következtében a határőrizetet erősíthetik munkájuk közben, biztosítás helyett az időnkénti ellenőrzés szüksé­ges, illetve a folyamatos kapcsolattartás. [...] Az együttműködő szervek a határ­őrizeti-operatív tevékenységbe történő bevonásának az eddigieknél sokkal na­gyobb jelentősége lesz. A rendőrséggel szorosabb kapcsolatot kell tartani."84 A megváltozott kapcsolat a helyi lakossággal abban is megmutatkozott, hogy a településeken (sok esetben csak papíron) létező határőr csoportokat megszün­tették, helyettük az önkéntes alapon működő, kisebb, klubszerű egyesületek lét­rehozását ösztönözték. Törekedtek a közvetlenebb kapcsolat kialakítására a szomszédos államokkal. 1989 folyamán több intézkedést hoztak a kapcsolattartás javítására az osztrák és a jugoszláv határforgalom-ellenőrző szervekkel, a fentiekben idézett 1990. évi 001. sz. parancs j.) pontja pedig a következőképp rendelkezett: „szovjet, csehszlovák és román viszonylatban a nemzetközi egyezmények, szerződések alapján mű­ködjenek együtt a szomszédos határőrizeti szervekkel. Legyenek kezdeménye­zők, de tartózkodjanak az egyéni — főként negatív — vélemény nyilvánítástól". Az intézkedések elrendelése nem jelentette azt, hogy egyik napról a másik­ra teljes körű, mindenre kiterjedő szervezeti átalakulás ment volna végbe. Nem 83 MOL XIX-B-10 1990.1/1. fsz„ 001/1990. HOP parancs. 84 MOL XIX-B-101989. XIII. 5. fsz., T-76/7/1989. 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom