Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Katona Klára: A Határőrség a rendszerváltás időszakában (1987-1990)
Közlemények is, emellett az időjárás is befolyásolta. Ezért évente több mint tízezer alkalommal feleslegesen rendeltek el razziát, ami az állományra demoralizáló hatással volt. Karbantartásával 178 fő foglalkozott,51 működése évi 22-25 millió Ft költséggel járt, és mivel alkatrészeit nyugati importból lehetett csak fedezni, ezek utánpótlása jelentős devizát kötött le. Emellett a Belügyminisztériumnak és a Honvédelmi Minisztériumnak — kisajátítás, az elmaradt termelés haszna és termelési többletköltség címén — kártalanítást kellett fizetnie azoknak a gazdasági szervezeteknek, termelőszövetkezeteknek és magánszemélyeknek, amelyek működését, illetve gazdálkodását az EJR akadályozta. Ennek összege évi 23-25 millió Ft52 volt. Felmerült ugyan a korszerűsítés lehetősége — amit a Szovjetunió és az NDK már végrehajtott — de ez a variáció számítások szerint 780-1220 millió Ft kiadását jelenthette.53 Létezésének jogosságát állami, társadalmi és pártszervek egyaránt megkérdőjelezték. Nehezen képzelhető el, hogy a vezetés ne a Szovjetunió illetékeseinek legalább hallgatólagos beleegyezésével cselekedett volna, amikor az EJR felszámolásáról döntött, de erre vonatkozó információk egyelőre nem állnak rendelkezésre. Ami bizonyos, hogy pár nappal a februári PB ülés után, 1989. március 3-án Németh Miklós magyar kormányfő54 Moszkvában közölte Mihail Gorbacsovval a határzár lebontásáról szóló magyar döntést. Az ebben a kérdésben látszólag határozatlan szovjet pártfőtitkár reakciója Németh Miklós közlése szerint — a Szovjetunió nyitottabbá válásának említésén kívül — mindössze annyi volt: „Nem is tudom, mit mondjak."55 Nem egészen két héttel később a Határőrség vezetőinek szovjetunióbeli tapasztalatcseréjén a szovjet tárgyalópartner, Sislov kijelentette: „a közeljövőben várható, hogy a szocialista államok határain, egyes szakaszokon vagy teljes egészében megszüntetik az elektromos jelzőrendszert, a határsávot, szélesítik a határ menti településen lakó állampolgárok utazási lehetőségeit".56 Az EJR bontását 1989. május 2-án kezdték meg, a művelet nem várt sebességgel haladt, így a rendszert 1989. október 1-jén teljes hosszában kikapcsolták. 1989. május 1-jei hatállyal a déli viszonylatban, majd 1989. augusztus 1-től a nyugati határszakaszon is felszámolták a határsáv intézményét. A nyomsáv művelését nyugaton és délen is befejezték. Lebontottak 20 db magasfigyelőt,57 aknamentesítést végeztek, a határsáv területén feloldották az éjszakai tartózkodás tilalmát. szeres vadriasztás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. (MOL XIX-B-10 1987. XIII/8. fsz., 076/3/1987.) 51 MOL XIX-B-101/27. fsz., 022/23/1989. 52 MOL XIX-B-101988. XII1/1. fsz., T-76/7/1988. 53 MOL XIX-B-101989.1/24. fsz., T-20/3/1989. 54 Ebben az időszakban a Minisztertanács elnöke, valamint az MSZMP PB tagja. 55 Oplatka, 2008. 56 MOL XIX-B-10 1989. VI/27. fsz., 0234/3/1989. 57 MOL XIX-B-101989. XIII/5. fsz., T-7671989. 88
