Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Közlemények - Katona Klára: A Határőrség a rendszerváltás időszakában (1987-1990)
Katona Klára: A Határőrség a rendszerváltás időszakában (1987-1990) A tömegközlekedési eszközökön megszüntették az igazoltatást, csakúgy, mint az utasok többszöri és a személyvonatok menet közbeni ellenőrzését. 1989. július 1. és október 31. között a kisrepülőtereken58 megindították a belföldi és nemzetközi légi közlekedést.59 1989. július 8-án vezették be a gyorsított ellenőrzést nyugati és déli viszonylatban.60 Ennek lényege, hogy abban az esetben, ha az utasvárakoztatás meghaladta a 30 percet, és az áteresztőképesség más módon már nem volt növelhető, fel kellett függeszteni a figyelőztetést, a személygépkocsikat elegendő volt megszemlélni, és a sorompókat nyitva kellett tartani. A további gyorsítás érdekében augusztus 17-én átfogó intézkedést61 adtak ki, ami október 1-től lépett életbe. Ezzel az átkelőhelyeken csökkentették a nyílt fegyveres jelenlétet, a hivatásos állománynál a pisztoly viselését engedélyezték, de az útlevélkezelő sorállománynál megszüntették a lőfegyver viselését.62 A lövész „beosztottak" egy részét az útlevélkezelőkhöz csoportosították. Az állomány fegyverhasználati jogát tovább szűkítették. A vizsgált korszak elején még egy 1984-ben kiadott utasítás volt érvényben,63 aminek 11/a. pontja értelmében a határőr fegyvert használ „nyugati és déli viszonylatban azzal a személlyel szemben, aki kifelé irányuló tiltott határátlépés vagy embercsempészés, illetőleg a külföldre szökés bűncselekményét kísérli meg". Ezt az utasítást 1988-ban módosították,64 az idézett pont helyébe a következő lépett: a határőr fegyvert használ „nyugati és déli viszonylatban a külföldre szökés bűncselekményét megkísérlő katonával szemben". Ezen kívül a határőr jogosult volt fegyver- használatra fegyveres határsértő ellen, csoportos határsértés esetén, ellenszegülés leküzdésére és abban az esetben, ha a határőrt támadás veszélye fenyegette. 1989. október 19-én megjelent a külföldi utazásról és az útlevélről szóló 1989. évi XXVIII. te., aminek 201. § 2. bekezdése szerint csak a fegyveresen elkövetett tiltott határátlépés, az azzal összefüggő embercsempészés és segítői magatartás számít bűncselekménynek. A fegyvertelenül elkövetett tiltott határátlépés viszont csupán szabálysértés. A jogszabály utal arra, hogy ekkor már csak önvédelem és jogos védelem esetén van a határőrnek fegyverhasználati joga, de erre vonatkozó írásos rendelkezést az 1989-ben keletkezett iratokban nem sikerült felkutatnom. Az ilyen értelmű, általam ismert legkorábbi rendelkezés az 1990. március 26-án kiadott Határőrizeti Szabályzat.65 w Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Pécs, Szeged, Siófok-Kiliti, Szombathely, Budaörs. w 20/1989. BM HŐR Törzsfőnöki intézkedés a vidéki kisrepülőtereken történő határátlépés végrehajtására, 1989. június 26. (MOL X1X-B-101987. \/\. fsz., Szn/1989.) “ MOL XIX-B-10 1989. 1/1. fsz., 0018/1989. HOP intézkedés. 61 MOL XIX-B-10 1989. 1/1. fsz., 020/1989. HOP intézkedés. 62 MOL XIX-B-10 1989.1/29. fsz., T-286/15/1989. “ MÓL XIX-B-l-az, 10-21/20/1984., 20/1984. Belügyminiszteri utasítás. « MÓL XIX-B-l-az, 10-21/36/1988., 36/1988. Belügyminiszteri utasítás. 115 MÓL XIX-B-10 1990. 1/1. fsz., 10/1990. HOP parancs. 89
