Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Közlemények Az egylet a honvédségi bőrszállítások decentralizálására több feliratot intézett a honvédelmi miniszterhez, amelyet még miniszteri szaktanácskozáson is — eredmény nélkül ugyan, de — megvitattak 1887. június 26-án Budapesten.60 Október 27-én újabb beadványban sürgették a hadügyi kormányzat szállítási megrendeléseit; a Bécsben ülésező magyar delegációnak Hegedűs Sándor képviselő terjesztette elő a kérést.61 A magyar piac megnyerése érdekében az egylet részt vett a Budapesten, továbbá a nagyobb erdélyi városokban rendezett iparkiállításokon. Az 1886. augusztus 26.-szeptember 6. között tartott határszéli iparkiállításon a 110 kiállítóból legtöbb (35) Brassóból érkezett, különösen a posztó-, papír- és kötélverő iparosok képviseltették magukat nagy számban. Ugyancsak az egylet állított ki 120 000 Ft értékű tárgyakat az EMKE erdélyi bazárán Budapesten 1887. május 14-21 között. A kiállítás folytatásaként az Országos Kereskedelmi Múzeumban egy állandó erdélyi szobát rendeztek be az EMKE anyagi támogatásával, amelyet az Erdélyrészi Háziipari és Iparfejlesztő Egyesület és annak tagjaként a brassói egyesület látott el erdélyi iparcikkekkel.62 Az egyesület számtalan emlékiratban fejtette ki gazdasági nézeteit, amelyek Szterényi Józsefnek köszönhetően részben, illetve egészben a sajtóban is megjelentek, sőt, előfordult, hogy a szász lakosságnak németül is tolmácsolta azt.63 Az első, statisztikai adatokkal ellátott nyomtatott emlékiratot kivéve — amely a lejáró vámszerződés kapcsán készült a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumnak 1885. augusztus 12-én64 — Szterényi részt vett az emlékiratok kidolgozásában. így a vámháború kitörésének napján egy 8 oldalas nyomtatott emlékiratot terjesztett fel a Kereskedelmi Minisztériumnak az erdélyi ipar felkarolása érdekében a szerződés nélküli állapot életbelépésének várható 60 Jelentés, 1888. 7-8.; Brassó, 3. (1887) 70:279. (jún. 25.). Az Ifjú Erdély és a Kolozsvári Lapok is sokat cikkeztek erről a témáról. 61 Brassó, 3. (1887) 124:490. (nov. 1.) 62 EMKE 354.; Brassó, 3. (1887) 45:176. (ápr. 21.) Baross Gábor 1889-ben újjászervezte az intézményt, és elsősorban a keleti piac kiaknázása lett a cél. 63 EMKE, 352. M Az emlékiratot a Brassó közölte 1885. augusztus 12. és november 3. között. Az egylet a határszéli megyék gazdasági helyzetének feltárása mellett a gazdasági kapcsolat hiányosságaira rámutatva a szerződés kedvező körülmények közötti megújítását ajánlotta, különösen a textil-, kalap-, fa- és bőriparosok érdekében. Az egylet hangsúlyozta, hogy Magyarország feladata a Kelet és Nyugat (Orient és Occident) közötti kereskedelem lebonyolítása, ezért az átmenő kereskedelmi tarifákat és a vasúti szállítási díjakat csökkenteni kell. A Romániából történő állatbehozatal engedélyezését egy szigorú nemzetközi felügyelet alatt álló marha-egészségügyi szakosztály véleményezése és az Oroszország felé életben lévő határzár mellett javasolta az egylet. Az emlékirat kiemelte a vasipar és a lakatosműipar állami fejlesztését, a papíripar érdekében a vámtételek csökkentését és az állami hivatalok papírfogyasztásának fokozását, valamint egy állami iparrajziskola és egy gyapjú-műipariskola felállításának fontosságát. Az egylet szerint az útlevélkényszer nemcsak a határközlekedést, hanem a kereskedelmet is megnehezíti, ezért javasolta, hogy az éves útleveleket a megyék adják ki. Az emlékirat a vasúti közlekedés fejlesztése mellett állt ki (Felső-Maros mentén Moldva és Bukovina felé, a borkivitel érdekében Galícia felé, valamint Csík, Háromszék vármegyékkel a közvetlen összeköttetés kiépítését). 158
