Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása következményeiről.65 Szterényi József kiváló helyzetértékelést adott: a vámszerződés meghiúsulása miatti lehangoltságot, az évek óta jellemző tőkehiányt, a gyáripar fejletlenségét, a drága vasúti szállítási díjakat, valamint a román iparfejlesztés következtében visszaszoruló kisipari megrendeléseket és iparoskivándorlást mutatta be. Az emlékirat a gazdasági helyzet tanulmányozására egy miniszteri megbízott kiküldését, a keleti piac (Szerbia és Bulgária) megnyerése érdekében az erdélyi iparcikkek és az anyaországi nyerstermékek utáni vasúti tarifa csökkentését, valamint az állami szállításokból való részesedést kérelmezte. A javaslatok központi kérdése az 1 millió Ft-ba kerülő, olcsó állami hitelből létesítendő kiviteli árucsarnok volt, annak tudatában, hogy a román kereskedők, míg kellő hazai iparral nem rendelkeznek, szükségleteiket Erdélyből szerzik be. Az árucsarnok feladata a készáru átvétele a termelőtől, majd a piaci ár és érték szerint megállapított becsérték kifizetése (magasabb vételár esetén a különbözet is a termelőt illeti). A15 tagú igazgatóság az ipari szükséglet megállapítását végző ügynököket alkalmazna. Szterényi az emlékiratot még május végén felterjesztette Brassó város tanácsához és közönségéhez magyar és német nyelven, és kérte a Kaufhaus (áruház) díjmentes átengedését a kiviteli árucsarnok céljaira, majd május 31-én 300 fő részvételével nagygyűlés keretében a helyi iparosok elfogadták az emlékirat szövegét.66 Az egylet az emlékiratot június 12-én a miniszterelnöknek, július 5-én a minisztertanácsnak is felterjesztette, ahol külön kérvényben ismertette a mintegy 500 fő számára munkalehetőséget jelentő brassói és Fogaras vármegyei papírgyárak helyzetét és azok állami támogatását sürgette.67 A sajtó elismeréssel fogadta a javaslatokat,68 sőt, az árucsarnok eszméje a fővárosi lapokban is előkerült: Ullmann Sándor országgyűlési képviselő a Pesti Hírlapban méltatta az elképzelést. Június 15-én a kézdivásárhelyi iparosok és kereskedők Szőcs József polgármester elnökletével szintén népgyűlés keretében támogatták az eszmét és nyomtatott emlékiratot terjesztettek fel a kereskedelmi tárcának. Június közepén Némethy Imre minisztertanácsos, miniszteri megbízott Kornfeld Zsigmonddal, a Hitelbank elnökével Brassóba érkezett, de a helyszíni tanulmányozás után az árucsarnok helyett egy 8500 Ft költségű magyar és német nyelvű áruközvetítő iroda felállítását és e célból egy hármas bizottság létrehozását tartották kivitelezhetőnek. Az Áru közvetítő Iroda augusztus 5-én alakult meg a szász Dück József bőrgyáros vezetésével, feladata új piac keresése, 65 MOL K 26. Emlékirat, Brassó 66 Brassó, 2. (1886) 59:233. (máj. 22.); 60:237. (máj. 25.); 64:254. (jún. 5.) 67 A Pénzügyminisztériumtól kérték, Hogy a zernesti gyárral kötött, a dohánygyárak papírszükségletéről szóló szerződést az 1888. évre is hosszabbítsák meg, valamint a Belügyminisztériumot, hogy az erdélyi állami hivatalok és a törvényhatóságok papírszükségleteit a zernesti és prázsmári papírgyáraktól szerezzék be az elkövetkezendő 3 évben. Az egylet felhívást tett közzé, hogy a hazai újságok papírszükségleteiket erdélyi papírgyáraktól vásárolják. Eredménynek tekinthető, hogy az egylet szállítási kedvezményeket eszközölt ki az erdélyi papíriparnak 1888-ra. Brassó, 4. (1888) 1: (jan. 3.) 68 EMKE, 352. 159
