Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása magyarosító politikával vádolták, holott az alapítást a gazdasági krízishelyzet, a nagy területi illetékességű brassói kereskedelmi és iparkamara erőtlensége és gyengesége,30 valamint a helyi német iparegylet (Gewerbeverein, elnöke: Josef Dück bőrgyáros) szászközpontú politikája indokolta. Az egylet a határszéli erdélyi (a székely, valamint szomszédos Fogaras és Szeben vármegyei) iparosok megélhetésén kívánt segíteni, de feladatának tekintette a vásárügy gondozását, a helyi cikkek (forgalmi) árának figyelését és közzétételét, az iparterménycsarnok felállítását és iparkiállítások rendezését, a keleti kereskedelem fellendítése érdekében tudósítói helyek létesítését, szakfolyóiratok és az oktatótevékenység révén az egyes iparágak (különösen a fa-, agyag-, fém és műszövőipar) minőségének emelését.55 56 57 58 59 Szterényi titkárként a belföldi piac megnyerése érdekében széleskörű agitációt fejtett ki: mintagyűjteményt állított össze, amelyet több mint 200 sajtófelhívásban és 450, az iparosokhoz intézett felhívásban tett közzé. 1887 elején már 25 városban volt folyamatban az ügynökségek szervezése a helyi kereskedelmi és iparkamarák bevonásával, Romániában levelezőket és ügynököket szervezett az osztrák-magyar konzulátusok segítségével. Az egylet legtöbb megrendelést a posztóiparnak szerzett, de a lábbeli iparosok mellett a kötélverő (bányák kötélszükségleteinek fedezésére) és bőriparosok (a bocskorok készítésére) is munkához jutottak.37 Legnagyobb megrendelést a népfölkelési munkák jelentették, amelyekből a brassóiak 1887 első félévében 143 468 Ft (szíjgyártók 34 568 Ft, csizmadiák 6000 pár bakancsra 30 400 Ft, szövőiparosok 25 000 méter posztóra 78 000 Ft) értékben kaptak. Szterényi titkárként intézte a hivatalos levelezéseket, Kolozsváron és Budapesten a személyes áruátvételt és a miniszteri látogatást.38 A megrendelések számát emelte, hogy Szterényi a vámháború kitörésekor kérvényezte, hogy a kereskedelmi tárca az állami és egyéb szállításokra kiírt pályázatokról értesítse az egyletet,39 amit 1887-ben a közlekedési miniszter el is rendelt. A közlekedési vállalatok kötelesek voltak elküldeni az évi szükségleteikről szóló kimutatást és a kiírt pályázatokat, amiről az egylet az iparkamara területén működő szállítóképes cégeket értesítette. 55 A Brassó, Fogaras, Háromszék, Csík, Udvarhely, Nagyküküllő, Kisküküllő, Szeben vármegyékre kiterjedő kamara kezdeményezés nélküli közegként működött. 1892 óta tevékenységéről még jelentést sem adott ki, tagjai román és szász iparosok, kereskedők voltak (elnöke: Diamandi Manóié). A kamara elnöksége az 1889. évi iparkamarai reform után újult meg és vállalt hatékonyabb szerepet kisebb területi illetékességgel (ugyanis Baross Gábor miniszter 1890. február 10-én 7708. sz. leiratával elrendelte az évek óta sürgetett, a székely megyékre kiterjedő hatáskörű marosvásárhelyi kamara felállítását). 86 Eddig az egylet két alapszabályát sikerült megtalálnom, az 1885. február 28-án az alakuló közgyűlés megbízásából készült alapszabályt, amelyet a Belügyminisztérium április 13-án hagyott jóvá; valamint az 1887. január 16-án tartott második rendes közgyűlésén készített módosított alapszabályt. MOL, K 150. 1883-VII-8 996 (16358/1887) 57 Brassó, 2. (1886) 89:354. (aug. 5.); Brassó, 5. (1889) 78:311. (júl. 11.); 3. (1887) 21:83. (febr. 19.) 58 Jelentés, 1888. 4.; Brassó, 3. (1887) 55:219. (máj. 14.) 59 Brassó, 2. (1886) 66:254. (jún. 5.) 157
