Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Közlemények ta fenn"49 50 51 — különösen a fa- és textilipar esetében a munkahelyteremtés és az iparfejlesztés fontosságát emelte ki. Véleménye szerint versenyképes minőséget és árat csak a szakértelem emelésével, állami kedvezményekkel, tőkebehozatallal, valamint a közlekedési lehetőségek bővítésével lehet elérni. Az elvándorlást a háziipar fejlesztésével, mezőgazdasági idénymunkák biztosításával, valamint cselédelhelyezéssel lehet mérsékelni. A Brassó című folyóiratban megjelent írásában hangsúlyozta, hogy a székely gazdasági bajok és a kivándorlás orvoslása csak a székely országgyűlési képviselők pártállás nélküli összefogása és érdek- képviselete mellett lehetséges.311 A Brassó hasábjain Szterényi Beksics Gusztáv híres publicistával, Sepsiszent- györgy szabadelvű országgyűlési képviselőjével folytatott eszmecserét a határszéli régió két iparos városának, Brassónak és Sepsiszentgyörgynek a gazdasági és kulturális konkurenciájáról. Egyetértettek az erdélyi iparfejlesztés nemzeti fontosságában, de Beksics a székely város, Sepsiszentgyörgy fejlesztése mellett érvelt a szász alapítású, de román gazdasági-kulturális-politikai centrumot is jelentő Brassó helyett. Beksics kifejtette, hogy a főváros gazdasági súlyával agyonnyomja a vidéki központokat, ezért fokozott állami támogatás szükséges a helyi gazdasági központok kialakításában és az elmaradott területek fejlesztésében. Az erdélyi románság számának növekedése következményeit felrajzolva a magyarosodó, magyarosító „nemzeti állam" keleti bástyájának megerősítéséért részletes akciótervet dolgozott k i.11 Míg Beksics szerint „két gazdasági centrum nem fér meg egymáshoz közel", addig Szterényi a riválizálás helyett az egymásrautaltságot és érdekközösséget hangsúlyozta: „Ha Brassó emelkedik, azzal Székelyföld nem veszít. Oly nagy az érdekközösség ... Brassó piaca Székelyföldnek,... a jólét emelkedésével a szükséglet is emelkedik."52 A Brassói Kereskedelmi és Iparosegyesület titkára A szakirodalom Szterényi József alapításának tartja és helytelenül Erdélyrészi Kereskedelmi és Iparos Egyesületnek05 nevezi a Brassóban működő iparosegyesületet, holott az 1885. február 28-án alakult Brassói Kereskedelmi és Iparegyletet (1887-től egyesület) a vármegye közgazdasági előadója, gróf Schweinitz Gyula elnök hívta életre 24 alapítótaggal, állami támogatással.54 Az egylet szükségességét az ellenzéki és a nemzetiségi körök is kétségbe vonták; kormánybarát és 49 Brassó, 1. (1885) 140:555. (dec. 3.) 50 Brassó, 5. (1889) 96:382. (aug. 24.); 97:386. (aug. 27.); 98:390. (aug. 29.); 99:393-394. (aug. 31.); Brassó, 1. (1885) 140:555. (dec. 3.); Brassó, 2. (1886) 132:524. (nov. 13.) 51 Beksics, 1885. 52 Brassó, 1. (1885) 128:509. (nov. 5.) 53 MOL, K 150.1883-VII-8 996. (16358/1887). A Brassói Kereskedelmi és Iparegylet alapszabályai. 54 Schweinitz Gyula közgazdasági előadó aktív tevékenységet folytatott a Brassó környéki iparfejlesztésért. Az egylet az 1885/1886. évre 900, az 1887. évre 500 korona államsegélyt kapott. 156
