Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Balaton Petra: Szterényi ]ózsef erdélyi pályafutása áldozata lett", megbuktatását a magyar evangélikus esperesség (Moór Gyula és Rombauer Emil) szervezhette.36 Moór Gyula főesperes először sajtórendtartás elleni kihágásért perelte be Szterényi szerkesztőt 1888 őszén,37 1889. május 19-én a brassói magyar kaszinó rendkívüli közgyűlésén az esperesség ellen irányuló hírlapi támadások miatt támadták, nyár végén pedig a dalárda vezetőségével (Killyéni Endrével) mérgesedett el a kapcsolata, amely során a Brassó lapot nyilvánosan elégették a dalárdában.38 A botrány az EMKE 1889. október 27-i rendes közgyűlésén jutott tetőpontra, amikor Szterényi éves titkári jelentésének elfogadása ellen Moór Gyula tiltakozott és bizalmatlanságot javasolt.39 Koós Ferenc elnök erre felfüggesztette az ülést és Szterényi jegyzővel lemondott, de a kolozsvári központ továbbra is a régi elnökséget fogadta el. A központ közbelépésére Koós Ferencet az 1890. január 19-i közgyűlésen újraválasztották, de a választmány jegyzője Szterényi iparfelügyelővé történő kinevezése miatt Killyéni Endre lett. Szterényi távozása után minden követ megmozdított, hogy ellenfeleit is elhelyezzék Brassóból. A magyarság vitájával a román Gazeta is foglalkozott és Szterényit zsidó származása miatt gúnyolta.40 A szervezett fellépés mögött féltékenység és a helyi média, a Brassó című lap megszerzése állhatott. tésének érdekében. Számos egyesületet alakított (például a Hunnia Egyesületet, későbbi nevén Bukaresti Magyar Társulatot és a Magyar Dalárdát). 36 Brassó, 5. (1889) 126:501-502. (nov. 5.); 128:509. (nov. 9.) Az ügy részleteit és háttér-információit Koós Ferenc szolgáltatta. 37 Moór Gyula evangélikus magyar főesperes azért perelte be a szerkesztőt, mert Koós Ferenc tan- felügyelőhöz intézett nyílt válaszát sértő megjegyzések mellőzésével közölte le a lapban, illetve a megjelenésre csak a beküldést követő második számban adott lehetőséget. A bíróság elutasította a főesperes keresetét. Brassó, 4. (1888) 104:413. (szept. 11.); 103:409. (szept. 6.) 38 Józsa Mihály, a dalárda alelnöke, evangélikus hittanár a brassói magyarságot passzivitása miatt ostromolta, mert 1889. augusztus 20-án a Szegedről hazaérkező dalárdát kevesen fogadták a pályaudvaron. A szeptember 22-i közgyűlésén felmerült a dalárda működésének beszüntetése is, a vezetőség a pártoló tagok passzivitását hangsúlyozta, kiemelten a Brassó szerkesztőségét, amely meghívó híján nem vett részt a szeptemberi hangversenyeken. Szterényi mint pártoló tag javasolta a dalárda szervezetének átalakítását: a 250 pártoló tag is kapjon szavazati jogot választhatósági jog nélkül. A szűkkörű vezetőség felháborodott ezen, és sértő megjegyzéseket tett számos köztiszteletben álló pártoló tagra, mert „a dalárda vezetését kifogásolni egyedül ők illetékesek'', és Szterényi „jogokat mert kérni". Az ügy a Brassó hasábjain folytatódott Szterényi és a dalárda vezetősége között, amelynek keretében Fink Adolf ügyvédírnok nyilvánosan elégette a lapot. Brassó, 5. (1889) 117:466. (okt. 12.); 110:438. (szept. 26.); 113:451. (okt. 3.); 115:458. (okt. 8.) 39 Szterényinek nem volt tudomása arról, hogy az EMKE segélyező bizottsága a brassói magyar evangélikus közösség számára megajánlott évi 200 Ft adományt az egyházban felmerült személyes küzdelmek és viták miatt az 1889. évre nem utalta ki. Többen Szterényi mellett szólaltak fel és indokolatlan gyanúsítgatásoknak nevezték a támadást. Weisz Ignác alelnök azonban egy levelet felolvasva titkos szavazást kért az ügy elintézésére, amely a vezetőség lemondását eredményezte. Brassó, 5. (1889) 134:534. (nov. 30.) 40 Brassó, 5. (1889) 126:501-502. (nov. 5.); 128:509. (nov. 9.); 129:514. (nov. 12.) 153
