Levéltári Közlemények, 82. (2011)
Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása
Közlemények A Brassó folyóirat szerkesztője A dél-erdélyi magyarság egyetlen magyar nyelvű folyóirata, a Brassó 5 vármegye (Brassó, Fogaras, Szeben, Kis- és Nagyküküllő) magyarságának érdekképviseletét vállalta, de a 14 440 fős tízfalusi csángóság sajátos helyzete, gazdasági problémái (erdőüzelmek), a vallás- és a tanügyek sem hagyták érintetlenül. A lap a Szabadelvű Párt, a helyi EMKE-fiókok és a törvényhatóságok egyesületeinek hivatalos közlönyeként anyagi erőforrásait hivatalos (bírósági és telekkönyvi) hirdetésekből, reklámokból és az évi 600 Ft állami szubvencióból merítette az előfizetések mellett.41 Az újságnak állandó bel- és külpolitikai, valamint közgazdasági rovatai voltak, de a román és német lapszemle mellett városi, vidéki, tanügyi és egyleti hírekkel, valamint szépirodalmi tárcával is rendelkezett. A vármegye és a helyi egyletek közleményei, hirdetményei is megjelentek a lapban. Az újság állandó bukaresti (Vándory Lajos) és vidéki levelezőhálózattal rendelkezett. A főmunkatárs Weisz Ignác ügyvéd és Koós Ferenc voltak, utóbbi tanügyi és irodalmi cikkei révén került szorosabb munkatársi kapcsolatba Szterényi szerkesztővel. Az 1885 januárjától hetenként háromszor egy ívnyi terjedelemben megjelenő politikai, társadalmi, közgazdasági, közművelődési és szépirodalmi lapot nemcsak a helyi szász és román körök kísérték figyelemmel, hanem a szomszédos székely megyék sajtótermékei (például a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzet) is riválisuknak tekintették. Az újság 1888-ban lerövidült és az év végétől Szterényi társszerkesztőket kért fel,42 ugyanis „a színfalak között kemény harc folyt, hogy ki vegye át a lapot".43 A helyi magyar evangélikus esperesség és a dalárda kicsinyes támadásainak kereszttüzébe kerülő Szterényi iparfelügyelővé történő kinevezésével visszalépett a lap szerkesztésétől.44 1890-től Rombauer Emil evangélikus esperes lett a szerkesztő, de a gyakori szerkesztő- és tulajdonváltozások néhány év múlva a lap megszűnéséhez vezettek.45 Az újság hasábjain jól körvonalazhatóak Szterényi József gazdasági nézetei, aki Brassót a magyarság keleti védőbástyájaként gazdasági és kulturális központtá kívánta fejleszteni a hanyatló kereskedelem és ipar fejlesztése révén. A lap figyelemmel kísérte a román vámtárgyalásokat, a vámháborút és az azt követő iparvédmozgalmat. Vallotta, hogy a romániai vámszerződés a legfontosabb napi 41 Szterényi tulajdonosként 2000-2500 koronát fektetett negyedévente az újságba. A lap induláskor a szerkesztő bérelt lakásában (Bolonya, Mester u. 325.), 1886. november végétől önálló szerkesztőségi irodában készült (Színház u.). Brassó, 1 (1885) 1:2. (jan. 1.) 42 Társszerkesztők: Horváth László Nagyküküllő megyei újságíró, Gyöngyössi István kisküküllői megyei polgári iskolai tanár, Péchy Árpád Medgyes vidéki levelező. Brassó, 4. (1888) 141:563. (dec. 10.); 146:583. (dec. 22.) 43 Koós, 275. 44 Brassó, 5. (1889) 144: 573. (dec. 17.) 45 Koós, 276. Kis-Tétényi Walter Béla főreáliskolai tanárt néhány hónap után Vajna Gábor követte. A lapot 1891-ben Weisz Ignác ügyvéd szerkesztette évi 300 Ft átalányból, 1892-ben pedig Fejér Vilmos, őt Zakariás János követte. A laptulajdonos Harmath Lajos lett. 154
