Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása

Balaton Petra: Szterényi József erdélyi pályafutása a hagyományos iparágak hanyatlása, a kisiparosok eladósodása, tovább nőtt a romániai munkavállalók és kivándorlók száma. Az iparosokat román ügynökök csábították át, a román kormány pedig állami kedvezményekkel támogatta az áttelepülőket.2:1 A válságon a kormányzat, a közigazgatás és a gazdasági, társadalmi szerve­zetek próbáltak enyhíteni. Legtöbbet az állami megrendelések segítettek, 1886 jú­niusától miniszterelnöki, kereskedelemügyi, majd belügyminiszteri leiratok hív­ták fel az állami intézmények, vállalatok figyelmét, hogy szükségleteiket (papír, posztó, lábbeli, bőr, szíj) határmenti iparosoktól szerezzék be.25 26 27 A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium az EMKE-vel együttműködve állami megrendeléseket bonyolított le és piacszerzés céljából iparkiállításokat rende­zett; 1887 tavaszától a népfelkelési munkák,2/ majd a tarifakedvezmények és az adóelengedések, az új felvevőpiacok keresése (Bukovinában, Bulgáriában és a Monarchián belül) zajlott. A közszállítások28 és az iparvédmozgalom elsősorban a posztóipar válságán tudott segíteni; a lábbeli-, a kalapos-, a fa-, a bőripar, vala­mint a székely háziiparosok továbbra is csak tengődtek. A vámháború 1891-ben ért véget, amikor Románia megszüntette különbözeti vámjait a Monarchiával szemben és július 11-től új, egységes vámtarifákat vezetett be. A két ország kö­zötti kereskedelmi és vámszerződés 1893. december 21-én jött létre, amely a legnagyobb kedvezmény elvét mondta ki, az állategészségügy terén viszont Magyarország gyakorlatilag szabad kezet kapott. A szerződés jóvoltából a Mo­narchia kivitele nőtt, de csak az osztrák gyáriparnak és néhány minőségi termé­ket előállító dél-erdélyi szász textilipari középüzemnek sikerült visszanyernie korábbi romániai pozícióit. A nagy hagyományokkal rendelkező, ugyanakkor már eleve válságban levő erdélyi ipar a vámháború következtében már soha nem tudta visszanyerni korábbi pozícióját és romániai piacát.29 A minisztériumnak a válságos gazdasági helyzetben szüksége volt olyan bi­zalmi közegekre és személyekre, akik a határszéli iparfejlesztés ügyét felkarol­ták. Szterényi a kibontakozó iparvéd-politika egyik éllovasaként és a gazdasági helyzet alapos ismerőjeként Brassóban hatékony munkaszervezéssel, fáradhatat­lan szorgalommal és precizitással sokat tett a határszéli ipar és kereskedelem 25 A vámháború összefoglalását ld. Erdély története, III. 1520-1522., Miskolczy, 1987. 26 Brassó, 2. (1886) 65:257. (jún. 8.); 70:278. (jún. 22.) 27 Az 1886 novemberében elfogadott törvény szerint a honvédség mellett, annak kiegészítésére (tartalékosok) létrehozták és felszerelték a népfölkelést. Első lépésként 92 népfölkelési járásban összeírták az érintetteket, a ruházat és fegyverzet beszerzésére 1887 elején írták ki a pályázato­kat, amelyre március 20-ig kellett jelentkezni. Összesen 50 000 termék megrendeléséről volt szó. A minisztérium végül megszabta az árakat, így csak a varrás műveletét adták ki, a szabást és anyag-előkészítést a fővállalkozó végezte. 28 A közszállítás az ipartámogatás egyik formája volt, lényege, hogy a miniszter versenytárgyalá­sok kiírása nélkül adta ki a szállításokat, és elsőbbséget adott a magyar iparnak. 1891-ben minden hatóságot arra köteleztek, hogy szükségleteiket nyilvános pályázatok kiírásával a hazai ipar, il­letve kisipar termékeiből fedezzék. EMKE, 356-357. w Láng, 1902. 351., 363. 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom