Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 2. - Közlemények - Szirtes Zsófia: Andreas Gunesch: Fides Saxonum in Transylvania (1697). Történeti apológia az erdélyi Habsburg-uralom kezdetéből

Szirtes Zsófin: Andreas Gunesch: Fides Saxonum in Transylvania (1697).

1605)121 és a törökök kereszttüzében.122 Ennél a részletes kifejtésnél látszik legtisztábban Gunesch koncepciója. Sorra veszi azokat az epizódokat, amelyek során kimutathatja Nagyszeben kitartását és hűségét minden trónkövetelő ellenében, aki meg akarta törni vagy megtörte a Basta generális által 1600-tól biztosított erdélyi császári uralmat. Itt mutatkozik meg legjobban, hogy a Fides Saxonum in Transylvaniaban Gunesch valójában elsősorban az erdélyi szász fővárosnak, Nagyszebennek a Habsburg-ház iránti hűségét kívánja igazolni.

Báthory Zsigmond, aki 1599. évi Lengyelországba való menekülése óta a Habsburg-hű álláspontról katonailag is a Habsburg-ellenes oldalra váltott és függésbe került a török párttól, Gunesch számára is ellenféllé válik. A szerző hangsúlyozza, hogy az 1601. februári kolozsvári országgyűlésen a szászok csak kényszerből egyeztek bele Báthory visszahívásába, és ezt szigorú feltételekhez kötötték. Arról, hogy Zsigmond negyedik uralkodási periódusában a Szász Universitas támogatását is élvezte, nem esik szó, ellentétben 1601. augusztusi go- roszlói bukásával.123

Basta 1601. augusztus 17-i, Nagyszebennek írt manifesztumának idézésével124 a szerző részletes, krónikaszerű elbeszélésbe kezd, amelynek középpontjában az 1601 augusztusa és 1602 januárja közötti, Szebenre vonatkozó események állnak. Itt fejti ki a Fides Saxonum-ban legsúlyozottabban a szebeniek hűségét az Ausztriai Házhoz. Szeben szék és város Basta számára, aki 1601/1602 őszén és telén csak korlátozott számú sereggel rendelkezett, valóban jelentős háttérként szolgált. A generális sok ígérettel és kevés gyakorlati segítséggel a Báthory és emberei elleni kitartásra buzdította őket. Másrészt a szebeni politika a goroszlói csata után egészen 1605 augusztusáig a Habsburg-ház végleges győzelmére számított.125 Gunesch hangsúlyozza azokat a szigorú előfeltételeket, amelyet a Szebeni Tanács az I. Rudolfnak való meghódolás feltételéül szabott: Basta távolítsa el a rablókat és gyújtogatókat a szász városokból, privilégiumaikat ne érje sérelem, városaikba ne menjen helyőrség és védjék meg őket a török betörésektől.126 Megismétlődik itt a Gunesch által említett, Báthory Zsigmond visszahívásához kötött feltételek egy része, elsősorban a három nemzet privilégiumainak védelme, s így feltételezhetjük, hogy a szerző saját jelenére való tekintettel említi ezeket.

Szeben és Brassó eltérő állásfoglalása az erdélyi polgárháborúban, amelyről Gunesch is említést tesz, szintén mutat bizonyos hasonlóságot a szerző korával. Amíg Szebent Báthory Zsigmond, Csáky István és a török kísérelte meg leveleivel megfélemlíteni, Brassó többször is szállást adott a fejedelemnek. Novemberben, a szászok gyűlésén Brassó Báthory Zsigmondhoz hű maradt, és nem akart tár121 Életére: Vö. Deák, 1878.

122 Fiiies Saxonum, 251-301.

123 Fides Saxonum, 251-254.; Arens, 2001. 58-60.

124 Kiadva: Veress, 1909. Nr. 769.

125 Arens, 2001. 69., 132-133.

126 Fides Saxonum, 259-260. Vö. Teutsch, 1984. 348-349., 351-352.

105