Levéltári Közlemények, 82. (2011)

Levéltári Közlemények, 82. (2011) 1. - Műhelymunkák - Kálniczkyné Katz Veronika: A bankrendszer átalakításának kezdetei. A Magyar Külkereskedelmi Bank üzletpolitikai elgondolásai a VI. ötéves terv időszakára

Kálniczkyné Katz Veronika: /t bankrendszer átalakításának kezdetei

legjelentősebb tétel az utókalkulációkkal is dokumentált konstrukciós devizahaszon — 1980-ban 32 millió $ — és a lecseréléses-feldolgozásos devizahitelek aktív egyenlege — 1980-ban 41 millió $;- a külföldi piaci tevékenység bővítése, addicionális export-import, re-export forgalommal. A bank által intézett kereskedelmi műveletek értéke — a lebonyolított bankmegbízásokon keresztül mérve — nem rubel viszony- latú teljes külkereskedelmi forgalmunk kb. 20%-át képviseli;- külföldi forrásbevonás: 1975 és 1980 között a bank külföldi tartozás-állománya háromszorosára nőtt (18,1 milliárd Ft-ról 52,3 milliárd Ft-ra);- közreműködés a korszerű külkereskedelmi együttműködési formák (termelési kooperáció, vegyes vállalat, lízing) elterjesztésében."

Érdekes, hogy a jelentés készítői sikerként értékelték, hogy a bank külföldi tartozásállománya öt év alatt a háromszorosára növekedett. Mindenképpen sikerként könyvelhető el viszont, hogy a bank mintegy 800 külföldi pénzintézettel tartott fenn aktív levelezői kapcsolatot, és a nem rubel elszámolású teljes külkereskedelmi forgalom 18-20%-át tartotta kézben.

„Az eredményeket a külkereskedelmi vállalatokkal közös erőfeszítéssel értük el. Az üzletek kezdeményezése természetszerűen túlnyomóan a vállalatoktól indult ki, de a banki kezdeményezések is számottevőek. Az eredmények kétségtelenül nagyobbak, a fejlődés gyorsabb lehetett volna bizonyos zavaró tényezők nélkül."

Ezt követően röviden kifejtik a gazdasági válság (olajválság) okozta érezhető fizetési morál-romlás és a kockázatok növekedésének hátráltató voltát. Majd így folytatódik a tevékenység értékelése:

„A bank önálló, valóban bankári munkájának kibontakozását gátolta a magyar bankrendszerben kialakult — ma is tapasztalható — túlcentralizálás és merevség. Nagyrészt ennek tulajdonítható, hogy a bank nem tud valóságos kereskedelmi bankként működni, mert hiányzik ehhez a legfontosabb előfeltétel, tudniillik eszközeivel szabadon rendelkezhessen, azokat deviza- és forinthitelnyújtásra egyaránt felhasználhassa.4 E téren némi javulást jelent az, hogy 1981-től felhatalmazást kaptunk szerény mértékben — 30 millió Ft-os egyedi értékhatárral — exportfejlesztő beruházási hitelek nyújtására. A Pénzügyminisztérium megbízásából kezeljük a Vállalkozási Alapot bizonyos külgazdasági érdekű vállalkozások finanszírozására."

Ez a kritika — ha szabad egyáltalán annak neveznünk — érzékenyen érintette a Magyar Nemzeti Bank válaszadásra kijelölt szervezeti egységét, de erről majd később.

Az eredmények felsorolása és értékelése után a bank vázolja a következő ötéves tervidőszakra saját maga elé állított feladatokat:

< Mint említettük, a Magyar Külkereskedelmi Bank hátrányosabb helyzetbe került az újonnan létrehozott pénzintézeteknél: Interinvest, CIB.

277